Zsigmond király átalakítja az ország vezetését
2004. szeptember 13. 12:06
A 19 évesen trónra került Zsigmond kényszerhelyzetében drága árat fizetett párthívei jóindulatáért. I. (Nagy) Lajos halálakor még az ország váruradalmainak fele, mintegy 150 vár volt a királyé. Zsigmond uralkodásának első évtizedében, 1387-96 között ennek több mint a fele, kb. 80 jutott magánkézre, örökadomány vagy zálogbirtok formájában. Az eladományozások következtében véglegesen átrendeződött az ország birtokstruktúrája. A királyi birtok elvesztette az Anjouk alatt kialakult egyeduralmát, helyét az arisztokrata nagybirtok vette át. 1396-ban a harminc leggazdagabb család az ország várainak közel felével rendelkezett, közülük az első tíz família tíz év alatt megduplázta várai számát. A nagyon gazdag Lackfiak ugyan csak egy váruradalmat kaptak, de a Kanizsaiak már hármat, a Bebekek négyet, a Garaiak ötöt, a Rátót rokonság pedig élén Jolsvai Leusták udvarmesterrel, 9 váruradalomra tette rá a kezét. A Vas megyei ispán kormányzása alá 1382-ben 7 királyi vár tartozott, 1392-re már valamennyi magánkézen volt. A várakkal járó falvak, mezővárosok, földterületek jelentős gazdasági értéket képviseltek. A vagyonszerzésben élen járó arisztokrata családok egyben a politikai hatalmat is kezükben tartották. Ekkor indultak el a rendi elkülönülés útján, amely a 15. század végére jogilag is elválasztotta őket a nemesség többi rétegétől. A királyi birtokállomány vészes megfogyatkozása, ugyanakkor Zsigmond helyzetének erősödése 1392-ben politikai fordulathoz vezetett. Zsigmond tavasszal eltávolította a Losonci rokonságot az ország vezetéséből, ősszel pedig leváltotta a nádori méltóságból Lackfi István. Az eddig bőkezűen adományozott királyi birtokok a továbbiakban a király új híveinek jutottak, vagy zálogbirtokosok kezére kerültek. A megváltozott királyi birtokpolitika következtében 1397-1437 között lecsökkent a magánkézre jutott várak aránya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap