2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Meghal Gotthold Ephraim Lessing, német író

2004. szeptember 13. 12:06

52 éves korában Braunschweigben meghal Gotthold Ephraim Lessing, német író, a német felvilágosodás legjelentősebb alakja. A német felvilágosodás az angol és a francia felvilágosodásból merít. Kritizálja az egyházi dogmákat és az örökölt szabályokat: az ésszerűségbe vetett hitet tekinti a tudás forrásának és az emberi magatartás zsinórmértékének is, átveszi a polgári élet és értékvilágot. A német felvilágosodás hitt az ember nevelhetőségében. Lessing munkái között éppen úgy találhatunk drámákat és meséket, mint irodalomelméleti, filozófiai, teológiai írásokat. Elsőként próbált szabadfoglalkozású íróként megélni, de kudarcot vallott, újra és újra állást kellett vállalnia, mint titkár, mint dramaturg Hamburgban, mint könyvtáros Wolfenbüttelben, hogy megélhetését biztosítsa. A "Miss Sara Sampson"-ban (1755) és az "Emilia Galotti"-ban (1772) az első jelentős polgári szomorújátékokat írta meg. A polgári szomorújáték elhatárolódik a francia tragédiától és az udvari tragédiától. A cselekmény középpontjába hercegek helyett a polgárt állítja. Ezek a tragédiák az udvar világát, a magas politikát, az intrikákat és a kabinetpolitikát ellentétbe állítják a polgári családi világgal és az üzleti élettel. Polgári normákat és értékeket közvetítenek, melyeket általánosan érvényesnek tekintenek, mint például az erényt, az emberiességet, az egyéniséget, az érzelmi kultúrát. Az "Emilia Galotti" című darab konfliktusa a herceg hatalom- és birtoklási vágyából keletkezik, aki minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, hogy elcsábítsa a vágyott Emiliát. Magatartása összeütközésbe kerül a polgári erkölccsel és lelkiismerettel. Ellentétben áll más polgári szomorújátékokkal, ahol a szereplők tisztán a polgári szférában maradnak. Lessing átfogó kritikát nyújt az abszolutizmusról, de megfogalmazza kételyeit azzal a polgári erkölccsel szemben is, mely az egyes embert cselekvésképtelenné teszi. Lessing irodalomelméleti munkáiban is elfordul a francia udvari tragédiától, elutasítja a merev szabályokat. A művészetet, mint a természet utánzását fogja fel, s elsőként tekinti példaképnek William Shakespeare-t (1616). Vígjátékában, a "Barnhelmi Minná"-ban (1767) a konfliktus, szemben más komédiákkal, nem a szereplők tulajdonságaiból ered, hanem abból, hogy Teilheim becsületét megsérti az állam, mikor megvesztegethetőséggel vádolják. Teológiai és filozófiai tárgyú írásaiban - mint a szabadkőműves beszélgetés, "Ernst és Falk" (1771) és "Az emberi nem nevelése" (1708) - Lessing elveti az ortodoxia minden formáját, az ész vallásáért lép fel és olyan társadalmi alkotmányért, ahol az emberek között egyenlőség uralkodik. A felvilágosodás alatt Lessing az igazság keresését érti, és úgy tekint rá, mint az egyre magasabb fokra emelkedő emberiség állandó nevelési és tökéletesedési folyamatára. Utolsó drámája, "A bölcs Náthán" (1779) a gyűrűkről szóló mesével bemutatja az emberiség ésszerűség iránti vágyát egy olyan társadalomról rajzolt utópiában, melyben a tolerancia és a megértés irányítja az emberi együttélést.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár