Rejtett bejáratra utalhatnak Menkauré piramisának titokzatos üregei
2025. november 11. 09:10 Múlt-kor
Kutatók a Gízai-fennsíkon álló Menkauré-piramis keleti oldalában két üreget azonosítottak, amelyek egy második, eddig ismeretlen bejáratra utalhatnak.

Menkauré piramisa (Forrás: Wikipédia / Przemyslaw "Blueshade" Idzkiewicz / CC BY-SA 2.5)
Korábban
A piramis Menkauré fáraó uralkodása idején, Kr. e. 2490–2472 között épült. Ez a három gízai piramis közül a legkisebb, amelynek eredeti magassága nagyjából hatvanöt méter lehetett. Az építmény ma ismert főbejárata (az Óbirodalom legtöbb piramisához hasonlóan) az északi oldalon található – ezért lepte meg a szakértőket a mostani üregek felfedezése a keleti oldalon.
Furcsa kövek a keleti oldalon
A keleti homlokzaton egy különös, simára csiszolt kőtömbökből álló terület keltette fel a kutatók figyelmét. „A kövek négy méter magas és hat méter széles sávban tükörsima felületet alkottak” – írta a kutatócsoport hivatalos közleményében. „Ilyen gondosan kidolgozott felületet eddig kizárólag az északi bejáratnál figyeltünk meg.”
A rejtély nyomában
A furcsaságra korábban Stijn van den Hoven kutató figyelt fel, aki 2019-es tanulmányában felvetette már egyszer, hogy a Menkauré piramisnak rejtett keleti bejárata is lehet. Ezt az elképzelést most a Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói a Scan Pyramids projekt keretén belül alátámasztották. Három év alatt részletes vizsgálatnak vetették alá a területet: elektromos ellenállásmérést, talajradar-vizsgálatot és ultrahangos elemzést is végeztek, hogy minél pontosabban feltérképezzék, mi rejtőzik a piramis falai mögött. Az adatok kombinálása után a kutatók két üreget azonosítottak, amelyek formájuk alapján bejáratként funkcionálhattak egykor – bár hangsúlyozták, hogy a pontos azonosításhoz még számos vizsgálatot el kell végezniük.
A piramisok titkai
Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa (aki nem vett részt a kutatásban), a felfedezést „nagyon izgalmasnak” nevezte. Kifejtette, hogy az Óbirodalomban a piramisok bejárata jellemzően az északi oldalon volt, így a mostani felfedezés akár egy eddig ismeretlen építészeti eljárásra is utalhat. A mostani eredmények tehát egyértelműen bizonyítják: több mint 4500 évvel az építésük után is rejtenek még meglepetéseket a méltán híres gízai piramisok.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.














