Spina ókori védműve: egy tizenöt méter széles gát óvta a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjét
2025. október 10. 10:10 Múlt-kor
Az olaszországi Comacchio közelében fekvő Spina városa az ókor egyik legfontosabb kikötője volt. A bolognai Alma Mater Studiorum Egyetem régészei most egy hatalmas, földből és fából épített gátat vizsgáltak, amely évszázadokon át védte a települést az árvíztől.

Spina ókori város elhelyezkedése napjainkban (Forrás: AI)
Korábban
A bolognai Alma Mater Studiorum Egyetem régészei lenyűgöző eredményekről számoltak be az észak-olaszországi Spina területén végzett ásatások után. Az ókorban ugyanis egy hatalmas védőgát határolta a várost – amelyet most részletes vizsgálatoknak vetettek alá.
A gát rövid története
A vizsgálatok szerint a monumentális építményt a Kr. e. 6. és 3. század között építhették, amikor Spina a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötőjének számított. A gát szélessége tizenöt-tizenhat méter, hossza pedig több száz méter lehetett. A gát központi részét földből, az ezt támogató faszerkezetet pedig tölgy-, szil- és kőrisfából hozhatták létre. A kutatók szerint ezekből a rugalmas faszerkezetekből több ezer darabot használtak fel, ami fejlett szervezési és építéstechnikai tudásra utal. Spina védelme egyébként azért volt fontos, mert az Adriai-tenger és a Pó-síkság közötti vízi és szárazföldi útvonalak találkozásánál feküdt, ezért kulcsfontosságú volt az etruszk kereskedelmi hálózatban.
Spina városa: az etruszk mérnöki tudás öröksége
A kutatások új fényt vetnek Spina városának szerepére az ókori Földközi-tenger térségében. A hatalmas védőgát a város építészeti, gazdasági és politikai erejének szimbóluma lehetett, amely az etruszk civilizáció csúcsteljesítményei közé tartozik. A mostani felfedezések megerősítik: Spina nem csupán egy elfeledett kikötő, hanem az ókori Európa egyik legjelentősebb mérnöki és kereskedelmi központja volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

pápaság
- A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
- A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
- Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
- Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
- Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
- XXIII. János pápa romlatlan teste
- II. János Pál közbenjárt támadója szabadulásáért
- Az új pápa példaképe: XIII. Leó
- Chicagótól a Vatikánig: XIV. Leó pápa emberközeli portréja
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













