Monumentális neolitikus körsáncok kerültek elő

(Forrás: Nikolaus Franz/Burgenlandi Tartományi Kormányzat Hivatala)

A rechnitzi felfedezés jelentősége

Évekig egy dél-burgenlandi mező őrizte a neolitikum titkát. A felszín alatt három, több mint 100 méter átmérőjű neolitikus körsánc rejtőzött. Az i. e. 4850 és 4500 közé keltezhető építmények idősebbek, mint Stonehenge vagy a gízai piramisok.

A lelőhely Rechnitznél került elő, ahol a burgenlandi kormány régészeti programja és egy tervezett neolitikus bemutatópark előkészítése zajlott. A körsáncokat először 2011–2017 között geomágneses vizsgálatokkal és légi felvételekkel azonosították, de csak a közelmúlt ásatásai igazolták valódi természetüket.

A neolitikus körsáncok funkciója

A monumentális szerkezetek nem erődítmények voltak. Bejárataik napfordulókhoz való igazodása azt sugallja, hogy szertartási és csillagászati szerepet töltöttek be. Hasonló jelenségeket a németországi Goseck körsáncnál is megfigyeltek.

A Rechnitznél feltárt három építmény közös jelenléte különösen figyelemre méltó. Ez arra utal, hogy a térség központi szerepet játszott a rítusokban, a közösségi életben és talán a gazdasági kapcsolatokban is.

Települések nyomai

Az Archaeologie Burgenland, a Bécsi Egyetem és a PANNARCH együttműködésével végzett kutatások során nemcsak a körsáncok, hanem lakóépületek, oszlophelyek és kerámiák is előkerültek. A leletek bizonyítják, hogy a terület évszázadokon át lakott volt a középső neolitikumban.

Ez az időszak a neolitikus forradalom kora: az emberek letelepedtek, földet műveltek és állatokat tartottak. A körsáncok ennek az új társadalmi rendnek lehettek szimbólumai.

Kutatások és elemzések

A Bécsben végzett bioarcheológiai és geológiai vizsgálatok a talajminták és kerámiák alapján rekonstruálják a korabeli mezőgazdaságot és környezetet. Így betekintést nyerhetünk abba, hogyan alakult a táj és a gazdálkodás az elmúlt 6500 évben.

A kutatók szerint Rechnitz egy „ablak a kőkorszakba”, amely megmutatja, hogy Közép-Európa társadalmai már a mediterrán és mezopotámiai központok idején is nagyszabású, szimbolikus építkezéseket valósítottak meg.

Kulturális és turisztikai jövő

A burgenlandi kormány a helyszínen látogatóközpontot és rekonstruált falut tervez. A cél, hogy a nagyközönség is átélhesse az i. e. 5. évezred mindennapjait, megismerhesse az első földművesek eszközeit és életmódját.

A neolitikus körsánc nemcsak tudományos, hanem kulturális és turisztikai érték is. A tematikus tanösvények és ismeretterjesztő programok révén a felfedezés egyszerre szolgálja a múlt feltárását és a jelen közösségi élményeit.

A rechnitzi neolitikus körsáncok Európa egyik legígéretesebb őskori lelőhelyét jelentik. Nemcsak koruk teszi őket különlegessé, hanem az is, hogy új fényt vetnek Közép-Európa szerepére a történelem hajnalán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából