Stonehenge: mit árul el a megkövesedett ürülék?

Illusztráció

Meglepő nyomok Stonehenge árnyékában

Néhány kilométerre Stonehenge ikonikus köveitől, Durrington Wallsnál egy váratlan lelet bukkant elő: megkövesedett emberi és kutyaürülék. A 2022-ben feltárt maradványok több mint 4500 év távlatából mesélnek az építők étrendjéről, higiéniájáról és ünnepi szokásairól.

Durrington Walls a Stonehenge második építési szakaszához köthető, i. e. 2500 körül. A régészeti bizonyítékok szerint a Brit-szigetek különböző részeiről érkező csoportok itt gyűltek össze, főként télen. A településen több mint 38 000 állatcsontot és számos kerámiát találtak, amelyek nagy közös lakomákról tanúskodnak. A menü főként sertéshúsból állt, kisebb részben marhahúsból.

A most vizsgált 19 koprolit – kövült ürülék – közül ötben paraziták petéit azonosították. Az emberi és kutyaürülékben talált capillariidae-faj bélférgei a haszonállatok belső szerveiben élnek. Jelenlétük arra utal, hogy az emberek és kutyák nyers vagy félig főtt belsőségeket fogyasztottak.

Kutyák, halak és rejtélyek

Érdekes részlet, hogy az egyik kutyaürülék édesvízi halakban előforduló parazita petéit tartalmazta. A környéken azonban nem találtak halmaradványokat. Ez azt jelzi, hogy a kutya már fertőzötten érkezhetett a táborba. A lelet így megerősíti, hogy Durrington Wallsba különböző régiókból érkeztek emberek és állataik – velük együtt parazitáik is.

A belsőségek fogyasztása a neolitikumban fontos táplálkozási és valószínűleg szimbolikus szerepet is betöltött. Az állat teljes elfogyasztása jelezhette a zsákmány iránti tiszteletet, vagy egyszerűen a szűkös erőforrások maximális kihasználását. Az, hogy az emberek és kutyáik egyaránt érintettek voltak a fertőzésekben, közös életmódjukat és szoros kapcsolatukat is bizonyítja.

Mikroszkopikus ablak a múltba

A kutatók mikroszkópiát és széklet-biomarkerek – például epesavak és szterolok – elemzését kombinálták. Ezzel pontosan meghatározták, hogy a leletek emberektől vagy állatoktól származnak. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Királyságban neolitikus környezetben sikerült bélparazitákat azonosítani és konkrét gazdatesthez kötni. Korábban csak egy walesi mezolitikus lelőhelyről ismert hasonló adat.

A felfedezés új dimenzióval gazdagítja Stonehenge történetét. Nem csupán monumentális építmény volt, hanem egy olyan központ, ahol az emberek ettek, együtt éltek, és osztoztak betegségeiken.

A történelem néha nem a monumentális kövekben, hanem a legapróbb nyomokban – például egy maroknyi, megkövesedett ürülékben – őrződik meg. Ezek a látszólag jelentéktelen maradványok ma mikroszkóp alatt életre keltik a 4500 évvel ezelőtti világot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán