Hellenisztikus nekropolisz Irakban
2025. szeptember 20. 11:05 Múlt-kor
A moszuli víztározó visszahúzódó vize egy több mint kétezer éves hellenisztikus nekropoliszt tárt fel. A több mint 40 sírból álló temető nemcsak Irak gazdag múltjáról mesél, hanem az éghajlatváltozás súlyos következményeire is figyelmeztet.
Illusztráció
Korábban
A víz alól előkerülő hellenisztikus nekropolisz
A moszuli víztározó partján a kövek újra megszólaltak. A visszahúzódó víz nyomán napvilágra került egy hellenisztikus nekropolisz, benne több mint 40 sírral. A Kr. e. 3. században élt közösség maradványai nemcsak régészeti szenzációt jelentenek, hanem emlékeztetnek arra is, milyen hatással van a klímaváltozás a történelemre.
A felfedezés a víztározó drasztikusan csökkenő vízszintjének köszönhető. A jelenséget a régészek lehetőségnek tartják, hiszen az aszály olyan lelőhelyeket tár fel, amelyek máskülönben rejtve maradnának. A kutatóknak gyorsan kell dolgozniuk: a leletek rövid időn belül ismét víz alá kerülhetnek, vagy az erózió semmisítheti meg őket.
Társadalmi rend a sírokban
A nekropolisz sírjai gondosan szervezett rendben helyezkednek el. A felnőttek a felső, a gyermekek az alsó részen kaptak nyughelyet. Ez a hierarchikus elosztás a közösség társadalmi struktúráját tükrözi. A kerámia leletek – amforák, edények, használati tárgyak – a hellenisztikus kánonokat követik, de helyi sajátosságokkal keveredve tanúskodnak a görög és mezopotámiai kultúra találkozásáról.
Bár Észak-Irak távolinak tűnhet a klasszikus világtól, a hellenisztikus korban ez a terület is a Szeleukida Birodalom része volt. I. Szeleukosz, Nagy Sándor egyik hadvezére alapította azt a birodalmat, amely Kis-Ázsiától Indiáig terjedt. A moszuli nekropolisz sírjai néma tanúi annak, miként hatott a görög világ az őslakos közösségekre.
A múlt nyomai a csontokban
A genetikai vizsgálatok a sírokban nyugvó testekből információt adhatnak a betegségekről, a táplálkozásról, a halál okairól és a családi kapcsolatokról. Minden sír egy időkapszula, amely egyszerre őriz személyes sorsokat és történelmi összefüggéseket.
A felfedezés hátterében Irak egyik legsúlyosabb aszálya áll. Az elmúlt években a csapadék mennyisége drasztikusan csökkent, miközben a hőmérséklet folyamatosan emelkedett. A szomszédos országokban épített gátak tovább csökkentették a Tigris és az Eufrátesz vízhozamát. Az ország vízkészleteinek kevesebb mint 10%-a áll rendelkezésre, ami terméskiesést, kényszerű migrációt és járványokat okoz.
Nem az első felfedezés
A moszuli víztározó 2022-ben is feltárt egy rejtett világot: akkor egy 3000 éves, feltehetően Mitanni-kori város bukkant elő. Másutt asszír paloták és öntözőcsatornák kerültek napvilágra a szárazság idején.
A hellenisztikus nekropolisz arra utal, hogy a görög hatás jóval tartósabb volt a térségben, mint eddig hitték. A lelőhely egy magaslati településhez kapcsolódhatott, amely hosszú évszázadokon át lakott volt az V. Ninive korszakától az iszlám korig. Ez a folytonosság Irak történelmét mezopotámiai mikrokozmoszként jeleníti meg.
Törékeny örökség
A lelőhely jövője bizonytalan. Ha a vízszint ismét megemelkedik, a sírok újra elmerülnek, és helyrehozhatatlan károkat szenvedhetnek. Irakban, ahol a mindennapi túlélés az elsődleges, az örökségvédelem gyakran háttérbe szorul. Pedig a tét nem pusztán régi kövek megőrzése: egy civilizáció emlékeinek megmentése.
Az aszály egyszerre tragédia és lehetőség. Miközben Irak lakói a vízhiánnyal küzdenek, a visszahúzódó víz a múlt elfeledett fejezeteit tárja fel. A moszuli hellenisztikus nekropolisz egyszerre szól a szépségről és a katasztrófáról, a múlt nagyságáról és a jövő bizonytalanságáról. A régészek munkája pedig arról, hogy minden kőben ott rejlik egy történet, amely csak arra vár, hogy újra elmondhassuk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
