A nyilasok és a kommunisták ellen is felemelte szavát Isten tiszteletreméltó szolgája, Mindszenty József

Mindszenty József 1962-ben (Wikipedia / Dutch National Archives / ANEFO / CC BY-SA 3.0 nl)

Mindszenty József a Vas megyei Csehimindszenten Pehm József néven látta meg a napvilágot 1892. március 29-én. Szülei 20 holdas szőlő- és földművelők voltak. Mindszenty vallásos neveltetését édesanyjától kapta, akire később így emlékezett vissza: „amivé lettem, anyám érdemeinek és imáinak köszönhetem.”

Mindszentyt 1915. június 12-én szentelték pappá. Az első világháborút követő forradalmakat a korábbi, általa követendőnek tartott társadalmi rend bukásaként élte meg. Ellenzéki magatartást tanúsított és politikai harcot folytatott a baloldali politikai mozgalmak ellen.

A Tanácsköztársaság idején Szombathelyre internálták. A kommunisták bukása után a zalaegerszegi Mária Magdolna templomban folytatta katolikus lelkipásztori munkáját. Mindszenty a két világháború között legitimista nézeteket vallott. 1938-ban majdnem perbe fogták a kormányzó megsértése miatt.

1924-ben címzetes pornói apáttá nevezték ki, majd 1937-ben pápai prelátussá lépett elő. Kemény kritikával illette Gömbös Gyula miniszterelnök diktatórikus intézkedéseit és a szélsőjobboldali nyilaskeresztes pártot is.

Elharapózó terror

1942-ben vette fel a Mindszenty nevet szülőfaluja, Csehimindszent után. Német eredetű családnevének megváltoztatását így indokolta: „Németországban irtózatos propaganda folyik annak igazolására, hogy hazánkat nevek szerint németek lakják. Egy vezető zalai tisztviselőt felszólítottak neve után: lépjen a Volksbundba. Hosszú ideig vívódtam, megviselte a lelkemet. De ha ezt egyszer magyar érdeknek láttam, meg kellett tennem.”

Mindszenty József bíboros a dombóvári gimnázium udvarán 1947-ben (Fortepan / Erky-Nagy Tibor)

Az 1944-ben veszprémi püspöknek kinevezett Mindszenty püspöktársaival memorandumban tiltakozott a zsidóüldözések ellen, amelyet 1944. október 31-én személyesen nyújtott át a nyilas kormánynak:

„A Sztójay kormány 1944 júniusában gettóba záratta a zsidókat. A könyörtelen intézkedésre az Egyház azzal válaszolt, hogy védelmébe vette az üldözötteket. A Püspöki Kar igen erélyesen tiltakozott az új hatalomnál és körlevélben is tudomására hozta az egész ország közvéleményének felfogását. (…) Közbenjárásunknak köszönheti a budapesti zsidóság, hogy nagy részben megmenekült a gázkamrától. A püspöki kar állásfoglalása után az egyházi intézmények minden rendelkezésükre álló eszközzel, a papok és apácák pedig életük és szabadságuk veszélyeztetésével is védelmére siettek az üldözötteknek, és pedig mind a megkeresztelt, mind a meg nem keresztelt zsidóknak…” – írta.

Nem sokáig emelhette fel szavát az országban egyre jobban elharapózó terror ellen, mert november végén a nyilasok letartóztatták. Sopronkőhidán, majd Sopronban házi őrizetben raboskodott, ahonnan 1945. április 1-jén szabadult.

Mindszenty a Szentszéktől 1945 szeptemberében esztergomi érseki, hercegprímási, majd az azt követő év februárjában bíborosi címet kapott. A háború után is aktív politikai életet élt; a kereszténydemokráciáért szállt síkra a kommunizmus és a baloldali népi demokrácia ellenében. Szót emelt a felvidéki magyarok és a magyarországi németek kitelepítése, a hitoktatás korlátozása, a katolikus intézmények államosítása és a földosztás ellen is.

Börtönévek

Tevékenysége egyre inkább szemet szúrt a Moszkva által támogatott, a hatalmat megragadó Rákosi Mátyás vezette kommunistáknak. A hírhedt Államvédelmi Hatóság 1948. december 26-án letartóztatta az antikommunista nézeteket valló Mindszentyt.

A hazaárulás, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával az Andrássy út 60-ban fogságban tartott érseket több héten át kínozták. Erről az Emlékirataim című könyvében így írt: „Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.”

Koncepciós perének tárgyalásán a népbíróság előtt 1949 februárjában (Fortepan / Fortepan/Album045)

Az ellene folytatott koncepciós per végén 1949 februárjában Mindszentyt életfogytiglani börtönre ítélték. Négy évet töltött magánzárkában, majd 1955 nyarától, egészségi állapota megromlása miatt házi őrizetet kapott.

Az 1956-os forradalom kitörését követően kiszabadították, majd a Nagy Imre-kormány rehabilitálta. November 3-i rádióbeszédében a forradalmat szabadságharcnak minősítette. A szovjet csapatok intervenciója elől az USA budapesti nagykövetségére menekült.

Mindszenty majdnem 15 évet töltött a nagykövetségen, míg végül az Egyesült Államok, a magyar kormány és a Vatikán közötti megegyezésnek köszönhetően 1971. szeptember 28-án elhagyhatta Magyarországot. Mindszenty a bécsi Pázmáneumba költözött, ahol egészen 1975-ben bekövetkezett halálig folytatta lelkipásztori tevékenységét. 

Mindszenty József rádióbeszédet tart a várbeli prímási palota udvarán 1956-ban, szabadulása után

Az idős főpapnak élete végén még egy megaláztatást kellett elviselnie. A magyar kormány nyomására 1974-ben VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Kádárék ugyanis Mindszenty lemondatásáért cserébe kiengedték a kommunista börtönökbe zárt papokat.

A rendszerváltozás után Mindszentyt rehabilitálták. A Fővárosi Bíróság 1990-ben megsemmisítette a koncepciós per alapján hozott népbírósági ítéletet. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött meg, 2019-ben pedig Ferenc pápa az első szakasz lezárásaként elismerte a bíboros életszentségét, akit így immár tiszteletreméltóként (Venerabilis Dei servus) emlegetnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?