Választás és kormányválság
2004. augusztus 3. 02:52
Az előrehozott parlamenti választásokon 10 párt vett részt. Nagy vihart kavart az MKP által kezdeményezett és aktivistái által lebonyolított kék cédulás (névjegyzékkivonattal történő) szavazás. A kormánykoalíció négy pártja (MKP, SZDP, NPP, FKgP) megkapta a szavazatok 60,9%-át - a legtöbbet az MKP: 22,3% -, a 6 ellenzéki pártnak 39,1% jutott. Az ellenzék legnagyobb ereje, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt, 820 453 `tiszta` szavazatával valamennyi párt közül a második helyet szerezte meg. Az ellenzék másik pártja, a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt, pedig közvetlenül az FKgP és az SZDP után következetett. Sulyok Dezső, a Kisgazdapárt korábbi vezéregyénisége világosan látta, hogy a Baloldali Blokk pártjai a polgári erők teljes kiszorítását készítik elő. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása után megkísérelte az ellenzéket összefogni. Az őt ért kommunista támadások miatt azonban pártját (Szabadság Párt) feloszlatta, s híveivel külföldre távozott. A választások után kormányzati válság alakult ki az országban. E válságot a szociáldemokrata miniszterek idézték elő. Ries István igazságügy-miniszter a kék cédulás csalások miatt lemondott. A többi szociáldemokrata miniszter nem távozott ugyan, de az igazságügy-miniszterrel való szolidaritásból ők sem jelentek meg hivatalukban. Néhány napos "miniszter-sztrájk" alakult ki. A koalíciós válság, azonban szeptember második felében megoldódott. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy szeptember 15-én életbe lépett a magyar békeszerződés, amely a szovjet csapatok további itt maradását is rögzítette. Az MKP jövőbeni politikája számára ez újabb kedvező feltételeket teremtett. Szeptember 18-án megkezdődtek a koalíciós kormányalakítási tárgyalások; az új kormány Dinnyés Lajos vezetésével szeptember 24-én alakult meg. Tovább folytatódott a polgári ellenzék és képviselőinek eltávolítása a politikai életből, a demokrácia, a parlamentarizmus és a többpártrendszer felszámolása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.