A forint bevezetésével próbálják stabilizálni a gazdaságot
2004. augusztus 1. 20:36
A gazdasági stabilizáció előfeltétele az államháztartás kiadásainak csökkentése volt. Ennek keretében nemcsak az állami tisztviselők elbocsátását kezdték meg, hanem szigorú pénzpolitikát, szabályozott hitelpolitikát, központosított bér- és árszabályozást és erős adópolitikát vezettek be. A célkitűzés az volt, hogy a bérkiáramlás az 1939. évi szint 50%-a legyen.
Az állami kiadások csökkentésének fontos pontja volt a jóvátételi szállítások ütemezése. A szállítások határidejét 6 évről 8 évre emelték. Az 1946-47 éveket úgy tehermentesítették, hogy a tervezett szállítások felét későbbi évekre halasztották. A pénzforgalom rendjének helyreállítását szolgálta az új pénz bevezetése. 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. 1 forint 400 ezer kvadrillió pengővel volt egyenértékű. A forintkibocsátás mértékét 1946-ban az 1939-es szint felében, azaz egymilliárd forintban határozták meg.
A kibocsátás hónapjában a teljes éves összeg alig egynegyed részét hozták forgalomba. A pénz forrása elsősorban a jegybank lett, amely csak a legtermelékenyebb, főleg állami tulajdonú vállalatoknak adott hitelt. (A hitelek aránya: 43%-nyi állami, 29%-nyi magántulajdonú vállalat.) A kötelező valuta- és aranybeszolgáltatás nagy szerepet játszott a magánkézben lévő arany- és valutatartalékok mozgósításában. Ezt ösztönözte az óriási pénzhiány is. Az áruforgalom közel a kétszeresére emelkedett az új forint bevezetését követő két hónapon belül, megközelítve az 1938. évi szint 60%-át.
Az importvállalatok nagy többsége az általános pénzhiány és a kötött árgazdálkodás következtében deficitessé vált. A vállalatok egyre nagyobb adó- és hitelterhek felhasználására kényszerültek. Kereslet-kínálat, mint piaci szabályozó helyébe a felülről végrehajtott szabályozás lépett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.