Új köntösbe bújik Magyarország modernkori története
2022. augusztus 22. 11:55 Múlt-kor
Kolerajárvány Magyarországon, Hugonnai Vilma orvosi diplomát szerez Zürichben, megnyitja kapuit a Corvin Áruház, Puskás mesterhármast rúg a BEK-döntőben, megrendezik az első Sziget Fesztivált. Mi fűzi össze ezeket a történeteket? Hogyan kapcsolódik egymáshoz egy járványos megbetegedés, egy sportesemény és egy rockfesztivál? Látszólag sehogy, vagy ha mégis, akkor nyilvánvalóan úgy, hogy mindegyik ismert vagy kevésbé ismert, de sajátságosan „magyar” történet. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk.
Korábban
Nem kis feladatra vállalkozik a Corvina Kiadó gondozásában megjelent Magyarország globális története 1869–2022 (szerkesztette: Laczó Ferenc és Varga Bálint) című kötet: kilépve a hagyományos történészi látásmód perspektívájából, hazánk modern és jelenkori történetét a transznacionális és globális beágyazottság szemszögéből kívánja újragondolni.
A könyv 82 szerzője komoly interdiszciplináris hátteret biztosít az egyes fejezetek megírásához: a történészeken kívül antropológusok, néprajzkutatók, közgazdászok, politológusok, irodalomtörténészek vagy éppen szociológusok teszik az elmesélt történeteket hitelesebbé és még inkább meggyőzővé.
A kötet száz bejegyzése tudományos színvonalon, mégis közérthető stílusban íródott és izgalmas olvasmányt jelenthet mindazok számára, akik a szerzők szándékát követve Magyarország történetét új narratívák, új elbeszélőmódok és új koncepciók segítségével szeretnék megismerni.
Amikor például az 1873-as kolerajárványról és az ugyanabban az évben kirobbanó gazdasági válságról olvasunk, akkor nemcsak a két jelenség magyarországi lefolyásáról, hanem a nemzetközi történetbe való beágyazottságáról is sokat megtudhatunk. Az Indiából indult utolsó nagy kolerajárvány – köszönhetően a világkereskedelem lüktetését fenntartó vasúthálózatnak és kikötői forgalomnak – egész Európát két vállra fektette.
Az ezzel összefüggésben, de nem közvetlen következményként szintén ez évben kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság pedig, amely néhány hónap leforgása alatt csak Pesten közel 100 cég csődbe jutását eredményezte, csak akkor érthető meg, ha figyelembe vesszük a nemzetközi politikai színtér változásait (porosz–osztrák és porosz–francia háborúk) és a korábbi évek gazdasági fellendülését a globális pénzügyi világban.
Hugonnai Vilma motivációit és hazai elismerésének a kudarcát sem érthetjük meg, ha fókuszunkból kihagyjuk a 19. század második felének nőtörténeti sarokpontjait. Az első magyar női egyetemi hallgatóként Svájcban orvosi diplomát szerző Hugonnai szinte egy időben kezdte felsőfokú tanulmányait (1872) a globális oktatási rendszerek nőknek kedvező reformjaival: Japán, Svédország, Oroszország vagy éppen Spanyolország ez időben tárta szélesebbre egyetemi kapuit, ahová ettől fogva nők is felvételt nyerhettek.
Hugonnai Vilma katonaorvosi díszoklevele, Bécs, 1915
A reformokat az ipari forradalom kezdete óta megváltozott hagyományos női szerepek és a korábbi nőideálok módosulásai indították el, amelyeknek globális szétterjedése jól nyomon követhető a centrum-félperiféria-periféria tengelye mentén: ezért van az, hogy Hugonnai Vilma orvosi diplomájának magyarországi honosítására egészen 1897-ig várni kellett.
Párizs-Berlin-Bécs-Budapest: a piaci tömegtermelésre szakosodott divatüzletek útja. Amikor 1926 tavaszán megnyitotta a nagyközönség előtt kapuit a budapesti Corvin Áruház, egy látványos piaci rés szűnt meg létezni. Annak ellenére, hogy Budapesten már korábban, a 19. század végén is megtalálható volt egy, a párizsi Bon Marché üzletház modelljét követő áruház, és 1911-től a Párisi Nagy Áruház is tárt karokkal fogadta vendégeit, azok megszűnte után hiányzott a fővárosból egy olyan társadalmi tér, amely a frissen kibontakozó fogyasztói társadalom igényeit volt hivatott kiszolgálni. A modern marketingtevékenységet, látványos kirakatelemeket, reklámstratégiát és üzleti modellt használó Corvin világháborúig tartó virágzása ily módon szervesen illeszkedett a modernkori középosztály életvitelének és életstílusának világviszonylatú változásaiba.
A Corvin Áruház épülete 1951-ben (Fortepan / UVATERV)
A Puskás mesterhármast rúg a BEK-döntőben, mégis Gutmann Benficája nyer című fejezet a labdarúgáson keresztül mutatja be hazánk futballjának beágyazottságát a futballvilág globális vérkeringésébe. A sportág magyarországi felvirágozása során – köszönhetően az Angliából „importált” szakemberek és a sajátos magyar stílus egymásra találásának – a hazai labdarúgás nemzetközileg is elismert és sikeres lett.
A húszas évek elejétől kezdődően a kommunista hatalomátvételig magyar labdarúgók és edzők tucatjai kerültek nyugati egyesületekhez. (Az olasz első osztály 1925–26-os idényében például 34 magyar labdarúgó szerepelt!) A magyar focisták utáni kereslet ilyen módon egyszerre mutatja meg a honi futball korabeli színvonalát és nem utolsósorban exportképességét.
Könnyű volna azt gondolni, hogy a rendszerváltás során ölünkbe hullott szabadság szélesre tárt karjain keresztül a semmiből érkezett meg a Woodstock-érzés a Hajógyári-szigetre, de a ma már nemzetközileg is komolyan jegyzett fesztiválnak – kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásban is –mélyen gyökerező előzményei vannak. Bár a könnyűzene globális terjedését a Vasfüggöny sem volt képes feltartóztatni, a Nyugatról érkező beat- és rockzenét a Kádár-korszak kultúrpolitikája csak egy nagyon erős szűrőrendszeren keresztül engedte a fiatalok elé.
Annak ellenére, hogy a szocialista Magyarországon nem volt hagyománya a többnapos rockfesztiváloknak, a rendszerváltást követően meglepő gyorsasággal szerveződött meg a Müller Péter Sziámi és Gerendai Károly által megálmodott fesztivál. Az 1993-ban megrendezett első Sziget Fesztivál rögtön nemzetközi babérokra tört: mind a marketinggel, mind a külföldi előadók szerepeltetésével azt kívánta hangsúlyozni, hogy Budapest minden tekintetben alkalmas a nemzetközi könnyűzenei élet kulturális és fesztiváljellegű kiszolgálására.
A röviden bemutatott fenti történeteken túl további 95, hasonlóan izgalmas és sokszor meglepő bejegyzés várja azokat az olvasókat, akik érdeklődnek Magyarország modern és jelenkori történetének friss megközelítésekből fakadó megismerésére.
Magyarország globális története 1869–2022 (szerkesztette: Laczó Ferenc és Varga Bálint), Corvina Kiadó, 2022, 448. oldal
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
