Viking kori hajótemetkezést fedeztek fel a norvégiai Øyesletta közelében
2022. április 14. 15:50 Múlt-kor
A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) a helyi autópálya-kezelő vállalat és a norvég örökségvédelmi hivatal megbízásából végzett felmérés során bukkant a sírra. A régészek talajradarral (GPR, ground penetrating radar) vizsgálták át a területet egy új útszakasz építését megelőzően.

Az øyeslettai helyszín felülnézete, a hajó helyével és a sírhalmokkal (NIKU / Jani Causevic)
Korábban
A talajradar a felszín alatti képződmények elhelyezkedését, szerkezetét radarimpulzusokkal vizsgáló, roncsolásmentes geofizikai eszköz. Segítségével térkép alkotható a bizonyos mélységű rétegekről, vagy akár háromdimenziós modell is létrehozható egy nagyobb területről.
Jani Causevic, a NIKU régésze rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, egyebek mellett azért is, mert jól mutatja, „hogy a talajradar használata milyen új módokon segíthet feltárni a kulturális örökségünket”.
A környék már korábban is Øyesletta egyik legnagyobb temetkezési helyeként volt ismert, amelyet 1500–2000 évvel ezelőtt kezdtek használni. A mostani kutatás számos sírhalom mellett egy hajótemetkezést is felfedezett.
Az osebergi hajó (Wikipedia / Petter Ulleland / CC BY-SA 4.0)

A hajó 8–9 méter hosszú, és a föld alatt, egy sírhalmon belül helyezték el; ez az első ismert hajótemetkezés Øyeslettában.
A hajótemetkezés szokása a késői északi vaskorban (Kr. u. 5–8. század) alakult ki, és a viking kor végéig (11. század) jellemző maradt Skandináviában és más, az északiak által bejárt területeken. Az egyik leghíresebb hajótemetkezés az osebergi, amelyet 1904–1905 között tárt fel a Gabriel Gustafson és Haakon Shetelig vezette régészcsapat.
A 21 méter hosszú, tölgyfából épült hajóban két nőt temettek el, akik közül a magasabb rangút sokáig a legendás Åsa királynővel azonosították, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. A nő és szolgálója mellett a kor szokásainak megfelelően gazdag sírmellékletet és állatcsontvázakat is találtak a kutatók.
A badelundei kőhajók (Wikipedia / Berig / CC BY-SA 3.0)
Még korábbi temetkezési szokás volt az északi népeknél, hogy a sír köré kövekből egy hajó körvonalát rakták ki. A kőhajóként ismert temetkezések változatos méretűek voltak, 7,5 és 80 méter közötti hosszúsággal, de a dániai Jellingben álló sírhalmok alatt talált kőhajó akár 354 méter hosszú is lehet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap