Kivégzik Husz Jánost

2004. július 17. 17:18

Husz János (Jan Hus) prágai teológus volt, aki nyilvános prédikációiban az elvilágiasodott egyház radikális megújításának szükségességét hirdette. Fellépett többek között a papi hierarchia és a szerzetesség intézménye ellen, az egyházi vagyon és a papi kiváltságok eltörléséért. Mellesleg a cseh nemzeti kultúra megújításán is fáradozott, szembeszállva a latin és német nyelvű műveltség addigi egyeduralmával. Eszmerendszerének mintegy szimbólumává vált egy, a keresztény kultusz és a papi hivatás lényegét érintő követelés: az istentisztelet során ne csak a pap áldozzon `mindkét szín alatt` (sub utraque specie), hanem a laikus hívő is; azaz Krisztus testét ne csak a szentelt ostya képében vehesse magához, hanem - akárcsak a pap - a szentelt bort tartalmazó kehelyből is. Követőit, a huszitákat emiatt utraquistáknak vagy kelyheseknek nevezték. A Szentíráson kívül, amelyben tanai igazolását látta, minden más tekintélyt elutasított. Így szükségképp szembe kellett kerülnie mind a pápával, mind az egyetemes egyház gyűlésével, a zsinattal. A pápa keresztes háborút hirdetett tanainak kiirtására. Csehországban időközben kibontakozott a husziták forradalmi mozgalma, és 1419-ben magukhoz ragadták a hatalmat. A mozgalom mind méreténél, mind jellegénél fogva egyedülálló volt a középkori Európában: elsősorban az egyház hatalmi szervezete ellen irányult, egyúttal azonban cseh nemzeti hangsúlyt is kapott, és ellenségei közé sorolta a nagyrészt németek lakta városokat. A husziták szembeszegültek Zsigmond magyar királlyal is, aki örökség címén magának követelte a cseh trónt, és függetlenségük védelmére félelmes haderőt hoztak létre. Fő erejük a gyalogság volt, és a lovagi harcmodorral szemben rettegett újítást alkalmaztak: a szekérvárat. Jan Zizka és más kiváló hadvezérek vezetésével sorra aratták győzelmeiket Zsigmondon és szövetségesein, és pusztító hadjáratokat vezettek német szomszédaik ellen, 1428-tól pedig Magyarországra is. A katolikus egyház végül kénytelen volt kiegyezni velük. 1433-ban elfogadta legfőbb követeléseiket, köztük a két szín alatti áldozást, ők ennek fejében tudomásul vették a pápa lelki fennhatóságát. Az egyezménynek ellenszegülő radikális társaikat, a táboritákat csatában legyőzték, és nemsokára Zsigmonddal is megegyeztek, aki így még megérte, hogy 1436-ban királyként vonulhatott be Prágába.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról