Hat évtized után becsomagolták a párizsi Diadalívet Christo tervei alapján

A tavaly elhunyt bolgár származású művész hatvanéves terve vált valóra a párizsi Diadalív becsomagolásával. A július óta folyó, hétfőn befejeződött munkához 25 ezer négyzetméter újrahasznosított anyagot használt a 95 főből álló csapat.

Christo és francia felesége, Jeanne-Claude, aki 2009-ben hunyt el, 1962-ben kezdett el dolgozni a Diadalív becsomagolásának tervein. A művész annak idején egy fotómontázst is készített arról, hogyan képzeli a megvalósítást, de mivel úgy gondolta, hogy sohasem adnának rá engedélyt, lemondott a tervről. Aztán 2017-ben, egy kiállítása kapcsán felelevenítette a gondolatot, és a párizsi városvezetés, valamint a műemlékvédelem is áldását adta rá.

Vladimir Javacsev, a művész unokaöccse, aki a munkálatokat felügyelte, elmondta: nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindent Christo elképzelései szerint csináljanak.

A 14 millió eurós (4,8 milliárd forintos) projektet teljes egészében Christo előkészítő tanulmányai – rajzok és modellek – eladásából fedezték. A művész halála előtt elmondta, hogy 18 hónapot töltött a projekt részletes terveinek kidolgozásával.

A becsomagolt Diadalív hivatalos megnyitóját szeptember 18-án tartják. Október 3-án kezdik meg a mű elbontását.

Unokaöccse szerint a művész és felesége abban hitt, hogy munkájuk végső soron a szabadságot jelképezi.

Vince Davenport, Christo egyik mérnöki tanácsadója, aki 35 évig dolgozott vele, elmondta: "Az ő projektjeivel kapcsolatos különleges kihívás az, hogy egyedülállók, korábban nem csináltak olyat, és soha többé nem is fognak".

Christo Hriszto Javacsev néven született Bulgáriában. Tanulmányait 1952 és 1956 között a szófiai Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi és a prágai Képzőművészeti Akadémián végezte. 1958-ban Párizsba, majd 1964-ben New Yorkba költözött. 1973-ban megkapta az amerikai állampolgárságot.

Az 1960-as évek pop-art irányzatával rokon concept-art egyik első képviselője.

Christo 1958-ban kisebb-nagyobb tárgyak becsomagolásával kezdte, 1961-től foglalkozott középületek, tájelemek becsomagolásával. Legismertebb ezek közül a párizsi Pont Neuf híd (1985), a chicagói Modern Művészeti Múzeum (1969) és a berlini Reichstag épületének (1995) becsomagolása. Az Egyesült Arab Emírségekben hordókból épített piramist (masztaba) 2007-ben, 2018-ban pedig újabb masztabát épített a londoni Hyde Parkban lévő Serpentine-tavon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?