Története leghosszabb zárvatartását követően újra nyitva áll a Tádzs Mahal

Akkor zárták be, amikor márciusban szigorú kijárási korlátozásokat vezettek be, hogy megállítsák az új koronavírus terjedését az országban. Előzőleg 1978-ban kellett ezt tenni, amikor Agra városát árvíz öntötte el, előtte 1971-ben, az indiai-pakisztáni háború idején.

Mielőtt hétfő reggel 8 órakor kinyitották volna a kaput, az épületben és a kertben is mindent fertőtlenítettek. Minden dolgozón maszkot és arcpajzsot látott az eseményen részt vevő helyi újságíró, Joges Kumar Szingh.

A bejáratnál lázat mérnek, a látogatóktól azt kérik, online vegyenek jegyet, a műemlék területén pedig tartsanak biztonságos távolságot egymástól.

A mauzóleumot körülvevő kertekben hosszú időt töltenek el a turisták sétálva, fotózva, de maga az épület zárt, szinte alig szellőzik, ami fertőzésveszélyt jelent. Általában nagy a zsúfoltság, ahogy hosszú sorokban várakoznak az emberek, hogy belépjenek a legendás épületbe.

A hétfő reggeli nyitáskor azonban alig volt belépő a biztonsági kapuknál, ami szokatlan látvány India leghíresebb műemléke történetében.

A Tádzs Mahalt a 17. század közepén építette Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója harmadik és legkedvesebb felesége, a gyerekszülésben meghalt Mumtáz-i Mahal (a palota ékessége) mauzóleumául. 1983 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Indiában csaknem 5,5 millió embernél diagnosztizálták az új koronavírust, ez a második legtöbb eset a világon az Egyesült Államok után. Az országban 87 882-en haltak bele a vírus okozta betegségbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek