Miért olyan elterjedtek a mitológiában a világot hordozó teknősök?

A hindu mitológia világteknősének egy kora újkori ábrázolása (kép forrása: Wikimedia Commons)

A 19-20. század fordulóján alkotó angol antropológus, Edward Burnett Tylor szerint az első „világteknős” a hindu mitológiában tűnt fel.

A védikus irodalom egyik történetében Visnu isten második avatárja, Kurma egy óriási teknős, amely égi alapként egy hegyet egyensúlyoz a hátán.

Kínában a hagyományos teremtésmítosz része egy Ao nevű teknős, habár az ő képe kissé eltérő. A legenda szerint a teremtő istennő levágta e kozmikus teknős lábait, és azokkal támasztotta fel az eget, amelyet egy másik istenség megrongált. Ao tehát nem hordozza a világot, de nagy szerepe van abban, hogy az ég nem omlik ránk.

A „világteknős” fogalma a jelek szerint a fentiektől függetlenül alakult ki egyes amerikai őslakos kultúrákban. A delavár, illetve az irokéz indiánok mitológiájában a világ földként lett megteremtve, amely egy nagyméretű tengeri teknős hátára lett pakolva.

A teknős ezután egyre nőtt és nőtt, mígnem az egész világot ő hordta a hátán. A kontinens neve számos őslakos nyelven „teknőssziget” jelentéssel bír.

A világot hordozó teknős képe igencsak megkapó, így nem csoda, hogy ennyi időn át fennmaradt azokban a kultúrákban, amelyekben valamikor létrejött. Felmerül azonban továbbra is a kérdés: miért pont a teknősök?

Az amerikai őslakosok kultúráját kutató neves amerikai antropológus, Jay Miller egy 1974-es értekezésében igyekezett választ találni a kérdésre: „Logikus választásnak tartottam a teknőst egy ilyen atlantiszi szerepre, mivel alakja és megjelenése jól illeszkednek ahhoz.”

Hozzáteszi azonban a delavár indiánok hitével kapcsolatban, hogy a teknős olyan értékeket is képvisel, amelyeket e nép nagyra tartott, mint például a kitartást és a hosszú életet.

19. századi francia hajódísz, amely egy teknősön ülő irokéz harcost ábrázol, az irokézek mitikus teknősére utalva (kép forrása: Wikimedia Commons)

A kutató szerint azonban ezek korántsem csak e kultúrában kapcsolódnak a teknőshöz: „Intenzív kutatással a fenti elemzés bizonyára érvényes más társadalmakra is, amelyek egy teknős hátára helyezik a világot.”

A legtöbb teknősféle igen hosszú életet él, így könnyen kialakulhat róluk az ősi bölcsesség letéteményeseinek képe.

A „világteknősök” igen gyakori visszatérő elemei a modern populáris kultúrának is, a néhai Terry Pratchett angol író Korongvilág-regényeinek nagy A'Tuinjától Stephen King amerikai író metaverzumának mindentudó Maturinjáig.

Lehetséges, hogy létezik valamiféle egyéb ok is, amely miatt az emberek számára ennyire jól esik elképzelni, hogy világukat egy óriási élőlény cipeli hátán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Jövőre Franciaországban is megjelenik a Mein Kampf kritikai kiadása
• Máig kérdéses, hogy Hitler átmeneti vakságát a harci gáz vagy pszichés betegség okozta
• Élete végéig kételkedett bátyja rémtetteiben Hitler húga
• Hatalmas tisztogatást rendezett az őrjöngő Hitler a sikertelen Valkűr-merénylet után
• Messze alulmúlta a németek várakozásait az első „megtorlófegyver”
• Egy napig tartó házasság lett a vége Hitler 16 évig tartó kapcsolatának
• Zseniális szökést hajtottak végre 1944 tavaszán, ám vérfürdő lett a vége
• Újabb állítlagos Hitler-képeket találtak gyanúsnak a német hatóságok
• A „szűzies hős” Hitler gondosan ügyelt arra, hogy a nyilvánosság ne tudjon szeretőjéről