Miért olyan elterjedtek a mitológiában a világot hordozó teknősök?
2019. december 10. 14:07 Múlt-kor
Aki találkozott már a több nyelvben is előforduló „teknősök végtelen sora” kifejezéssel, valószínűleg ismeri azt a mitológiai képzetet, miszerint a világot egy gigantikus teknős hordozza a hátán. Míg a filozófusok által hangoztatott kifejezés újkori keletű, a kozmikus teknősök toposza évezredek óta jelen van a világ különböző tájainak világmagyarázataiban. Hogyan lehetséges, hogy több kultúrában is éppen erre az állatra esett a választás, hogy otthonunk hordozója legyen?
Korábban
A 19-20. század fordulóján alkotó angol antropológus, Edward Burnett Tylor szerint az első „világteknős” a hindu mitológiában tűnt fel.
A védikus irodalom egyik történetében Visnu isten második avatárja, Kurma egy óriási teknős, amely égi alapként egy hegyet egyensúlyoz a hátán.
Kínában a hagyományos teremtésmítosz része egy Ao nevű teknős, habár az ő képe kissé eltérő. A legenda szerint a teremtő istennő levágta e kozmikus teknős lábait, és azokkal támasztotta fel az eget, amelyet egy másik istenség megrongált. Ao tehát nem hordozza a világot, de nagy szerepe van abban, hogy az ég nem omlik ránk.
A „világteknős” fogalma a jelek szerint a fentiektől függetlenül alakult ki egyes amerikai őslakos kultúrákban. A delavár, illetve az irokéz indiánok mitológiájában a világ földként lett megteremtve, amely egy nagyméretű tengeri teknős hátára lett pakolva.
A teknős ezután egyre nőtt és nőtt, mígnem az egész világot ő hordta a hátán. A kontinens neve számos őslakos nyelven „teknőssziget” jelentéssel bír.
A világot hordozó teknős képe igencsak megkapó, így nem csoda, hogy ennyi időn át fennmaradt azokban a kultúrákban, amelyekben valamikor létrejött. Felmerül azonban továbbra is a kérdés: miért pont a teknősök?
Az amerikai őslakosok kultúráját kutató neves amerikai antropológus, Jay Miller egy 1974-es értekezésében igyekezett választ találni a kérdésre: „Logikus választásnak tartottam a teknőst egy ilyen atlantiszi szerepre, mivel alakja és megjelenése jól illeszkednek ahhoz.”
Hozzáteszi azonban a delavár indiánok hitével kapcsolatban, hogy a teknős olyan értékeket is képvisel, amelyeket e nép nagyra tartott, mint például a kitartást és a hosszú életet.
A kutató szerint azonban ezek korántsem csak e kultúrában kapcsolódnak a teknőshöz: „Intenzív kutatással a fenti elemzés bizonyára érvényes más társadalmakra is, amelyek egy teknős hátára helyezik a világot.”
A legtöbb teknősféle igen hosszú életet él, így könnyen kialakulhat róluk az ősi bölcsesség letéteményeseinek képe.
A „világteknősök” igen gyakori visszatérő elemei a modern populáris kultúrának is, a néhai Terry Pratchett angol író Korongvilág-regényeinek nagy A'Tuinjától Stephen King amerikai író metaverzumának mindentudó Maturinjáig.
Lehetséges, hogy létezik valamiféle egyéb ok is, amely miatt az emberek számára ennyire jól esik elképzelni, hogy világukat egy óriási élőlény cipeli hátán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.