A spanyolnáthával is fel tudta venni a harcot a vérplazmás kezelés
2020. április 2. 14:41 Múlt-kor
A 20. század folyamán a diftéria, a spanyolnátha, a kanyaró és a hantavírus ellen is a legkorábbi sikeresen bevetett eljárás az úgynevezett vérplazmás kezelés volt, amely ugyan hatékonyságban nem érhet fel egy vakcinával, azonban jelentősen képes növelni a túlélés esélyét a fertőzöttekben.
Korábban
A gyógyultak segítenek a betegeken
1934-ben egy pennsylvaniai magániskolában az intézmény orvosa, J. Roswell Gallagher új, igen kockázatosnak tűnő megoldással próbált meg küzdeni a diákok közt kitörő kanyarójárvány ellen: egy nemrég súlyos kanyarófertőzésen már átesett diáktól vett vért, és az ebből nyert vérplazmát juttatta 62 másik fiú véráramába, akik a legmagasabb fertőzési kockázatnak voltak kitéve.
A fiúk közül végül csak hárman kapták el a betegséget, és ők is csupán enyhe tüneteket produkáltak.
Habár a konkrét módszer újdonság volt, a tudomány számára az elv nem volt ismeretlen. A legelső orvosi Nobel-díjat 1901-ben éppen az az Emil von Behring kapta, aki a gyermekekre különösen halálos diftéria ellenszerét fejlesztette ki.
Úttörő módszerének lényege az volt, hogy a betegek immunrendszerét a betegségen már átesett állatok véréből vett antitestekkel erősítette meg, közvetlen injekcióval.
A vérplazmájás kezelés működése
Von Behring antitestes kezelése nem nevezhető vakcinának, azonban a gyógyultak vérplazmájával való kezelés első példájának tekinthető – amelynek jelenleg szakmai körökben az új koronavírus elleni küzdelemben való felhasználását is fontolgatják.
A gyógyult egyének plazmája másképp lép kapcsolatba az immunrendszerrel, mint a védőoltások. Amikor az ember vakcinát kap, immunrendszere maga termel antitesteket, amelyekkel a célba vett patogént a jövőben is képes lesz leküzdeni. Ezt nevezi az orvostudomány aktív immunitásnak.
A gyógyultaktól vett vérplazma úgynevezett passzív immunitást nyújt. A szervezet ebben az esetben nem állít elő saját antitesteket, helyette „kölcsönveszi” a másik, a fertőzést már leküzdött egyén (vagy állat) által előállítottakat.
A vakcinával ellentétben ez nem nyújt életre szóló védelmet, de a „kölcsönvett” antitestek óriási mértékben lecsökkenthetik a felépüléshez szükséges időt, és a különbséget jelenthetik élet és halál között.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
