Egy orvos szerint Mona Lisa pajzsmirigye alulműködött

2018. szeptember 5. 15:12 Múlt-kor

Leonardo da Vinci műve, a Mona Lisa – amelynek a legenda szerint csupán a mosolyát két éven át festette a zseni – a reneszánsz kor legismertebb festménye. Az elmúlt fél évezred folyamán számos kutató vizsgálta már meg több tucatnyi szempontból nézve. Most egy orvos vette górcső alá a képet, és meglátása szerint a modell (a legelfogadottabb nézet szerint Lisa Gherardini) pajzsmirigy-problémákkal küszködött.

Korábban

Mandeep Mehra, a brighami Szív- és Érsebészeti Központ orvosi igazgatója, valamint a bostoni Women’s Hospital munkatársa a WCVB Newsnak nyilatkozva fejtette ki álláspontját, miszerint számos jel utal arra, hogy a Mona Lisa modelljének pajzsmirigye alulműködött, vagyis a hypothyreosis nevű betegségben szenvedett.

Rámutatott, hogy a portrén ülő nőnek nincs szemöldöke, a homloka igen magas, vagyis a hajvonala elkezdett hátrafelé araszolni, ha jobban megfigyeljük, a bal szeme körül kisebb elváltozás látható, puffadt a nyaka és a kezei is duzzadtak. Ezen tünetek mindegyike pajzsmirigy-problémára, pontosabban a szerv alulműködésére utal, véli a szakember.

A több ok (pl. jódhiány vagy terhesség/szülés) miatt is kialakuló hypothyreosis során általában a következő tüneteket veszi észre a páciens: állandó fáradtságérzet, lassuló szívműködés, rossz közérzet, álmatlanság, ingerlékenység, hangulatingadozások, koncentráció csökkenése, hajhullás, testsúlynövekedés és a nemi funkciók felborulása. A pajzsmirigyzavarok manapság már népbetegségnek számítanak, a hölgyek körében 20 százalék felett van a pajzsmirigy betegségekkel küzdők aránya.

Természetesen nem Mehra vette észre először, hogy Lisának nincs szemöldöke (és egyébként szempillája sem). Már több művészettörténész is megerősítette, hogy a modell minden bizonnyal a 16. század eleji női divatirányzatnak hódolt, amelynek megfelelően a hölgyek a haj kivételével minden szőrszáltól igyekezték megszabadítani a testüket.

Mehra szerint ezen tünetek nem Leonardo művészi szabadságának a termékei, hanem valóban Lisa Gherardini „testi hibái” voltak, ugyanis a reneszánsz polihisztor mindig ügyelt arra, hogy pontosan ábrázolja alanyait. „Igazi anatómus volt” – tette hozzá. A korszakban egyébként egyre több figyelem hárult az anatómiára, a művészek pedig arra törekedtek, hogy reális képet fessenek az emberi testről. Ennek köszönhetően vették észre például idén márciusban onkológusok Michele di Ridolfo del Ghirlandaio 16. században festett nőalakjának feltételezhető mellrákját.

Nem a bostoni szakember volt, aki először vizsgálta meg orvosi szemmel da Vinci képén látható asszonyt, akinek legtöbbször a mosolyát elemezték: egyesek szerint terhessége felett érzett határtalan öröm, asztma, arc paralízis vagy fogcsikorgatás váltotta ki a szokatlan, isteninek is nevezett mosolyt.

A tudósok szerint Leonardo da Vinci élete vége felé, 1503 és 1517 között készíthette a ma a Louvre-ban függő képet, amikor Firenzében és később Franciaországban dolgozott. Mona Lisa kilétéről hosszú ideje folyik a vita, ám évszázadok óta közkeletű az a nézet, hogy Lisa Gherardinit, egy firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja a világhírű portré. Ám sokan gondolják például azt, hogy a Mona Lisa önarckép, Da Vinci saját magát festette le női ruhában. Sokak szerint Caterina Sforza, Milán hercegének, Galeazzo Maria Sforzának törvénytelen lánya látható a képen, vagy Aragóniai Izabella, esetleg Costanza d'Avalos, Giuliano de Medici szeretője pillant vissza reánk a vászonról.