A kiegyezés korának dallamai csendülnek fel a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein
2017. október 17. 15:33 MTI
Magyar szerzők ritkán hallható műveivel idézik fel a Nemzeti Filharmonikusok a kiegyezés korának hangulatát Somos Csaba vezényletével csütörtökön Nagykanizsán, pénteken pedig a Pesti Vigadóban.
Korábban
A műsorban elhangzik Erkel Ünnepi nyitánya, Mihalovich Ödön Gyászhangok Deák Ferenc emlékének ajánlva című műve, Liszt Esz-dúr zongoraversenye Tomoki Szakata közreműködésével, Mosonyi Mihály Gyászhangok Széchenyi halálára című darabja, majd Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye.
Az Ünnepi nyitányt Erkel a Nemzeti Színház fennállásának ötvenedik évfordulójára komponálta, bemutatóját maga az idős mester vezényelte a teátrumban 1887. szeptemberében. Mihalovich Ödön Deák Ferenc emlékének ajánlott Gyászhangok című műve 1876-ban született, a mesterien megalkotott és hangszerelt darab méltó képviselője a magyar romantikus zene kincsesbányájának - közölték a Nemzeti Filharmonikusok hétfőn.
Liszt még ifjúkorában vetette papírra az első vázlatokat egy Esz-dúr hangnemű versenyműhöz, amelyet részletesebben csak a weimari időszakban kezdett kidolgozni. A bemutató 1855. február 17-én volt Weimarban, a zongoraszólamot Liszt játszotta. A művet a Nemzeti Filharmonikusok estjén az 1993-ban született Tomoki Szakata japán zongoraművész szólaltatja meg, aki 2016-ban első helyezést és 6 különdíjat kapott a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen Budapesten.
A Gyászhangok eredeti zongoraváltozatának kottája mindössze három héttel a legnagyobb magyar 1860. április 8-i halála után jelent meg, a hagyomány szerint egyetlen nap munkájaként. Zenekari verziója ugyanaz év augusztusában keletkezett, majd Erkel Ferenc vezényletével került a nyilvánosság elé decemberben.
Liszt Ferenc Hungaria címet viselő szimfonikus költeménye magyar zenetörténeti mérföldkő. Ősbemutatóját maga Liszt vezényelte Pesten 1856. szeptember 8-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.