Az egyiptomiak és a viking hajósok is segítették a macskák világhódítását
2017. június 20. 10:10 MTI
A közel-keleti „termékeny félhold”, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek.
Korábban
Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása. A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez. „A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók” - mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.
Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban. „Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt” - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója.
Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten. A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra. A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak.
Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek. Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.

„Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századik, ellentétben a kutyákkal. A macska már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni” - mutatott rá Geigl.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
















