Mit kerestek 1956-os menekültek Macedóniában?
2016. október 17. 12:05
A Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete (amelynek elnöke Sutus József, aki ebben az évben, augusztus 20-a alkalmából átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet) nagy figyelmet fordít a macedón és a magyar nép közötti baráti kapcsolat és kölcsönös megbecsülés ápolására és elmélyítésére. Tevékenységével igyekszik megismertetni macedón polgártársaikkal a magyar kultúra és történelem jeles személyiségeit és eseményeit. Az egyik legaktuálisabb, az 1956-ban Jugoszláviába menekült és a macedóniai Krusevó városban befogadott több mint 550 magyar emlékének szentelt kutatás, amelynek végeredménye egy dokumentumfilm lett.
Korábban
2014 tavaszán a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete és a Szkopjei Magyar Nagykövetség munkatársai egy könyvbemutatón bukkantak a történet nyomára. Kiderült, hogy az 1956-os forradalmat követően több mint 500 magyar menekült élt átmenetileg Krusevóban, és a város lakói a mai napig megőrizték emlékeiket. Egy idős helyi újságíró, Krszto Topuzoszki segítségével eljutottak olyan emberekhez, akik közvetlen kapcsolatban voltak a magyar menekültekkel és a mai napig emlékeznek rájuk.
Vaszko Naumoszki, egykori futballjátékos, elmesélte a Pitu Guli focicsapat történetét, amely 1956–57-ben volt a legsikeresebb annak köszönhetően, hogy az edzését egy magyar menekült vette át, akinek csak a József keresztnevére emlékezett. Ennek hatására alakult ki az a szokás, hogy: „hajrá magyarok!”-kal szurkolnak azóta is a helyi csapatnak.
Mile Taleszki helyi kádármester elmondta, hogy 1956-ban határőr volt a magyar–jugoszláv határon, és sok magyar menekültnek segített átjutni Jugoszláviába. A statisztika szerint az 1956-os eseményeket követően több mint 20 000 magyar menekült került Jugoszlávia területére, ahol 22 ideiglenes befogadó központban helyezték el őket, majd a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével nyugat felé szállították tovább. Miután leszerelt és visszatért Krusevóba, viszontlátta őket, és próbálta egyengetni a útjukat. Még érzelmi kapcsolat is kialakult közte és az egyik menekült magyar kislány között, amelynek majdnem házasság lett a vége, de sajnos a család továbbment Kanadába.
Ez a történet vezetett el a Taszeszki családhoz, amely saját kis házába fogadott be és szállásolt el sokáig egy bizonyos Bélát. A kilencvennyolc éves Szina néni, hatvan évvel később is könnyes szemekkel emlékezett Bélára, aki még nyugatra (először Párizsba, majd Kanadába) történt vándorlását követően is évekig tartotta velük a kapcsolatot, csomagokat is küldött a család minden tagjának Kanadából. Emlékeztek arra is, hogy a helyi táncestéken együtt ropták a helyi és a magyar fiatalok, és mivel katolikus templom nem volt Krusevóban, a hívő magyarok, imádkozni bejártak a helyi ortodox templomba.
A kutatás eredményességén fellelkesedve a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete kérelemmel fordult a Macedón Televízióhoz, hogy végezze el a Krusevóban rögzített több mint 12 órányi kép és hanganyag egy egységes dolumentumfilmbe történő feldolgozását. Ennek eredményeként megszületett egy 22 perces film, amelyet a Macedón TV – mint nemzeti csatorna – 2016 márciusában műsorára is tűzött. Az 1956-os emlékév kezdetén a Teleház és Magyarország Szkopjei Nagykövetsége elhatározta, hogy ezt méltó módon, a lehető legnagyobb nyilvánosság elé tárja. Ehhez a szándékukhoz csatlakozott Krusevo város Polgármesteri Hivatala, Gyorgyi Damcseszki polgármesterrel az élen.
Így született meg az ötlet, hogy a „Sula Mina” nevű, valamikori diáküdülőn, amely a magyarok egyik akkori szálláshelye volt, közösen emléktáblát állítsanak az 1956-ban ott tartózkodó magyaroknak. A nagykövetség az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság, a Teleház pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság Bethlen Gábor Alapkezelőjének és a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően egy egésznapos műsorterv, amely 2016. augusztus 5-én került megvalósításra, a Krusevói Köztársaság 10 napja – ami egy államilag kiemelt rendezvénysorozat – hivatalos programjának kereteiben felavatta az emléktáblát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.