Pestises betegek gyógyításával kezdte, a világ leghíresebb jósa lett Nostradamus
2016. július 2. 10:17 MTI
Négyszázötven éve, 1566. július 2-án halt meg a 16. századi francia orvos és jövendőmondó, Michel de Nostradame, ismert nevén Nostradamus. Alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái.
Korábban
1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, kikeresztelkedett keresztény családban, apja gazdag gabonakereskedő volt. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és elsajátította az asztrológia alapjait. Az orvosi egyetemet Montpellier-ben végezte el, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinizált formáját használni. Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva rövid idő alatt híres orvos lett, járta az országot, és a pestis áldozatait kezelte. Egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, megnősült, fia született, de családját 1534-ben elvitte a pestis. Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, s az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus kedvét vesztve Provence-be vonult vissza.
Salon városában telepedett le, megnősült, és hat gyermeke született; a városban ma is látható a ház, amelyben élt. Ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték. Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját. Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.
Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját. Hírneve még magasabbra szárnyalt, amikor egyik jóslata szó szerint bevált. A négysoros így szólt: "Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el." Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.
Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ma is itt látható. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg.
Ma is vitatkoznak azon, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerűen sarlatán volt-e, hívei mindenesetre feltétlenül hisznek benne, bár a híres jóslatok rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született. Csakhogy a jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek. Mindehhez járul, hogy nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult, így sokféleképpen értelmezhetőek, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.
Hívei szerint bevált jóslata a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról. "Nem jött be" viszont például az a jóslat, amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte. Nostradamus jóslatait a kezdetektől fogva hamisították is propaganda célokból, sőt napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok, az egyik például azt jósolta, hogy a világnak a maja próféciákkal összhangban 2012-ben lesz vége. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.