Hellász aranya

A görög ékszerművességet bemutató kamarakiállítás voltaképpen a Görög Köztársaság ajándéka, hiszen ezek a külföldön csak nagyritkán látható művek most abból az alkalomból keltek útra, hogy jelenleg Görögország tölti be az EU elnöki tisztét (az anyagot előzőleg Prágában és Varsóban állították ki).

Alkalmi ékszerek az őskortól napjainkig

A főként aranyból készített, gyakran igazgyönggyel, drágakővel díszített ékszerek általában a mindenkori társadalmi elit világát jellemzik, így változatos történetük révén egyúttal ennek a világnak a képei rajzolódnak ki.

A tárlat elején néhány kiemelkedő darab (pl. a liliomokkal díszített arany nyakláncok és az áldozatot bemutató férfit ábrázoló aranygyűrű) a mintegy három és félezer évvel ezelőtt virágzott és Homérosz által megénekelt „aranylókincsű” Mükéné urait idézik. Az Észak-görögországi Sindosban és az euboiai Eretriában talált, csodálatosan kidolgozott aranyékszerek a görög-perzsa háborúk korában is virágzó mesterség tanúi.

Ugyancsak a fő látnivalók közé tartozik a Nagy Sándor halálát követő évtizedekben készült sedesi aranydiadéma, ami egy új korszak kezdetét jelzi és a poliszok mikrokozmosza után immáron óriásivá tágult hellén világ mindent magába olvasztó, de mégis változatos kultúráját tanúsítja. E kultúra hatása még századokkal később is jól látható a római császárkor ékszerein.

A Róma bukását követően felvirágzó középkori Bizánc ékszerein a gyökeres korszakváltás ellenére is jól látszik a korábbi hagyomány folytatódása.

Aranyműves hagyomány

A legnagyobb görögországi múzeumok anyagából összeállított kiállítás két szempontból is jelentős kulturális eseménynek ígérkezik. Lehetőséget nyújt a magyar közönség számára, hogy egy többezer éves történet kisszámú, de válogatott remekművének segítségével betekinthessen a mindenkori gazdagok világába, s egyúttal az aranyműves mesterség rejtelmeibe is, megismerkedvén egy olyan művészettel, amelynek hatása – Hellason kívül is – mind a mai napig tart.