Nem csak a spártaiak vívtak élethalálharcot Thermopülánál

Az i. e. 480-ban zajló thermopülai csatában 300 spártai, valamint néhány ezer szövetségesük Leónidasz vezetésével szembeszállt a többszörös túlerőben lévő perzsa sereggel. Hérodotosz az ütközet kapcsán 3 milliós perzsa sereget említ, de létszámuk valószínűleg nem lehetett több 200 ezernél.

A mindezidáig ismeretlen, a rómaiak betörő gótok elleni küzdelméről, egyben a második thermopülai csatáról tanúskodó görög nyelvű szöveget egy osztrák könyvtárban találták meg. A töredékek szerint a 3. század közepén a birodalomba betörő gótokat a római (valójában persze görög) erők Thesszalonikénél (ma Szaloniki) verték vissza, majd a felek Thermopülánál is megütköztek egymással.  

A szakemberek spektrális képalkotási eljárás segítségével tették olvashatóvá a szöveget, amely egy 3. századi görög történetíró-politikus, Dexipposz (nem azonos a 4. században élt filozófussal) írásának 11. századi másolata. Az ókori szerző leírja, hogy a támadók zárt rendben közelítettek a thesszalonikébeliek városához, de  „a falakon állók bátran védték magukat, számos segítő kéz segítségével távol tartva a hadoszlopokat” – olvasható a töredékekben.

A szöveg a Thesszaloniké elleni gót támadás mellett az ezt követő, a délre törő gótok visszaverésére tett erőfeszítések előkészületeikről is beszámol. Mivel a gótok nem tudták elfoglalni Thesszalonikét, déli irányba, Athén felé kezdtek el vonulni, és a szöveg szerint már maguk elé képzelték a rengeteg arany és ezüst fogadalmi ajándékot és a görög szentélyek gazdagságát, miután megtudták, hogy a régió különösen gazdag ebben a tekintetben.  

A görög védők a Thermopülai-szorosban gyűltek össze a gótok feltartóztatására. „Néhányan közülük kis lándzsákat, mások fejszéket, megint mások fából készült, bronz- és vashegyű dárdákat cipeltek, vagy bármit, amivel felfegyverezhették magukat” – írta Dexipposz. A történetíró szerint a védők teljesen megerősítették a külső falakat.

A feltehetően i. sz. 260 körül lezajlott második thermopülai csata előtt egy Marianus nevű hadvezér egy lelkesítő beszédet is tartott a katonáknak, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a terület, amelyen összegyűltek, mind a harc oka, vagyis az önvédelem kényszere erényes tettek emlékét idézheti fel a görögökben. Felhívta rá a figyelmet, hogy őseik nem hagyták, hogy a betolakodók megfosszák őket szabad államuktól. Marianus arra is emlékeztette katonáit, hogy a korábbi csatákban félelmetesnek tűntek fel az ellenségeik előtt, ezért úgy gondolta, nem reménytelen a győzelem. Sajnos Marianus szónoklata sem őrződött meg teljes egészében, és egyelőre a csata végső kimenetelét sem ismerjük.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?