A Stukák tesztelése miatt bombáztak le négy spanyol falut a németek
2016. január 6. 11:30
Sokáig rejtély volt, hogy 1938 májusában a németek miért bombáztak le három, Castellón tartományban, nem hadműveleti területen fekvő falut, harmincnyolc ember halálát okozva ezzel. A különös történetnek egy helyi történész járt utána.
Korábban
Óscar Vives kutatásainak köszönhetően kiderült, hogy a németeknek Benassal, Ares, Abocàsser és Vilar de Canes lebombázásával egyetlen céljuk volt: a Junkers Ju 87-esek, vagy ismertebb nevükön a Stukák teljesítményének tesztelése – adta hírül a brit The Telegraph. A történész szerint, ha megtekintjük a falvak bombázás előtti térképét, világos, hogy a kis házikókkal teli településeket a németek csak játékszernek szánták. A leginkább érintett faluból, Benassalból (itt tizenöten haltak meg) származó kutató az Experimento Stuka című spanyol dokumentumfilmben fejtette ki elméletét.
„ A háború nagyon távoli dolog volt [ezen] falvak lakosai számára. Igazából még csak repülőt sem láttak korábban” – mondta el Vives, aki Antony Beevor A spanyol polgárháború című könyvében a légicsapásra vonatkozó információk nyomán kezdte meg a kutatást, melynek során végül a freiburgi katonai levéltárig jutott el. A történész 66 légi felvételt is talált az archívumban, amelyeken piros nyilak mutatják a négy, ekkoriban javarészt nők és gyermekek által lakott falu tervezett célpontjait. „Ezek a dokumentumok bizonyítják, hogy a bombázás oka egyszerűen a Stuka néven ismert zuhanóbombázók pontosságának felmérése és tesztelése volt” – vonta le a végső következtetést Vives. „Tudni akarták, hogy hány házat rombolhatnak le és hány embert tudnak megölni egy 500 kilós bombával” – tette hozzá a kutató.
Az első Stukát még 250 kilós bombákkal építették meg, a castellóni falvak bombázása során pedig feltehetően elsőször vetették be a nehezebb bombákat. Vives szerint a német Kondor Légió pilótái a legközelebbi nagy lélekszámú, köztársaságiak kezén lévő településeket vették célba Tarragona közelében fekvő bázisukról. A támadásról feltehetően még Franco tábornokot sem értesítették, miután a spanyol nacionalista vezér az 1937. április 26-i, 126 halálos áldozatot követelő Guernica elleni légi offenzívát követően felhívta német szövetségesei figyelmét a hasonló események elkerülésére.
„Egy nagy tárgy zuhant ki a repülőből. Nem tudtuk, mi lehet az. Azt gondoltuk, talán egy zsák liszt, vagy valami hasonló. De amikor elérte a házakat, felrobbant, porfelhőt és füstöt hagyva maga után” – mondta egy idős, a bombázás időpontjában 20 éves, hölgy a dokumentumfilmben. Mind a 13 aresi, aki azon a végzetes májusi napon életét vesztette a bombázásokban, nő és gyerek volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.