A világ legkorábbi elefántvadászatának nyomait találhatták meg
2015. október 26. 12:30 MTI
A világ egyik legrégebbi, ember általi elefántvadászatának nyomait találhatták meg német kutatók az alsó-szászországi Schöningenben, ahol egy vagdosás nyomait viselő háromszázezer éves állatborda került elő a földből.
Paleontológusok csütörtökön ismertették egy ásatás eredményét, amelynek során egy hajdani tó part menti lerakódásaiban egy erdei őselefánt maradványait találták meg, köztük egy teljes egészében fennmaradt agyart és egy bordát. A bordán apró vágások nyomai látszanak, amelyeket a kutatók szerint ősemberek ejthettek rajta kőszerszámaikkal.
A vágásokból kutatók azt olvasták ki, hogy a környéken élő ősemberek röviddel az elefánt halála után levagdoshatták a húst a bordáiról. További vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy az elefántot valóban elejtették-e vagy az emberek csak egy döglött állatból lakmároztak. A helyi paleontológiai kutató- és élményközpont, a Paläon vezetője, Florian Westphal szerint „nem is kétséges, hogy a világ legkorábbi elefántvadászatával van dolgunk”
A Paläon adatai szerint a szóban forgó időben Schöningen környékét sűrű, tölgy- és égerfákból álló vegyes lomberdő borította, az átlaghőmérséklet 1,5 százalékkal volt magasabb a jelenleginél, a folyókban és a tavakban vízi bivalyok dagonyáztak, mindenfelé medvék, farkasok, kardfogú macskafélék, sőt oroszlánok portyáztak, a fák közt pedig erdei elefántok csörtettek.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a korabeli emberféle, a Homo heidelbergensis egyszerű eszközeivel képes volt-e vadászni az őselefántokra? Az Alsó-Szászországi Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal (NLD), a Tübingeni Egyetem és a Paläon kutatói rámutatnak, hogy ezek az állatok agresszívak és nagyon veszélyesek lehettek, a fából készült fegyverek nem hatolhattak át könnyen a vastag bőrükön. Egy erdei őselefánt elejtéshez a vadásznak nagyon meg kellett közelítenie a vadállatot.
Az NLD kutatója, Thomas Terberger szerint viszont az ősemberek csoportban vadászhattak elefántra, tűszúrásszerű támadásaikkal kifáraszthatták az állatot, és igenis lehetséges volt elefántra vadászni olyan egyszerű fegyverekkel, mint a Schöningenben talált fadárdák. A schöningeni külszíni barnaszénbányában az 1990-es években olyan hajítódárdákat találtak, amelyek csak néhány ezer évvel későbbiek az elefántmaradványoknál. Az emberiség legősibb ismert, teljes egészében fennmaradt fafegyvereinek megtalálása annak idején régészeti szenzációnak számított.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05