Véres fordulópont Vietnamban

1968. január 31-én az offenzíva keretein belül 70 ezer kommunista gerilla több mint száz közép-és dél-vietnami városban indította meg összehangolt támadását. A dzsungelharchoz szokott amerikai katonai vezetést teljesen váratlanul érte az akció. A leghevesebb harcok Saigonban és Hue városában folytak, ahol a kommunisták több ezer civilt végeztek ki, az amerikaiak pedig több történelmi épületet is lebombáztak.

A gerillák kezdeti sikerei után az amerikaiak ellentámadása teljesen megroppantotta az északi erőket, és az offenzíva néhány hét után kifulladt. A kommunisták hatalmas veszteségeket szenvedtek. Míg dél-vietnami és amerikai részről a halálos áldozatok száma ötezer alatt maradt, a Vietkong több tízezer embert vesztett a harcok során.

Giap terve azonban – tízezrek élete árán – bevált. A kommunisták óriási tartalékokkal rendelkeztek emberanyag tekintetében, így a korlátozott háborút vívó amerikaiak nem bízhattak abban, hogy kivéreztetik ellenségüket. Az USA-t ráadásul elárasztották a véres harcokról készített, sokkoló képek és videók, melyek közül a saigoni amerikai nagykövetség elleni támadás képei különösen nagy hatással voltak az amerikai polgárokra. Johnson elnök a közvélemény nyomásának köszönhetően bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, visszahívta az amerikai csapatok főparancsnokát, Westmoreland tábornokot, májusban pedig megkezdődtek az USA és Észak-Vietnam közötti béketárgyalások.

Az offenzíva katasztrofális hatással járt az Egyesült Államokra, ahol emberek tízmilliói láthatták televíziós élő adásban a kommunista rohamot. "A Tét-offenzíva fordulatot hozott a háborúban" - vélekedik Nguyen Dinh Uoc tábornok, a vietnami katonai történeti intézet volt igazgatója. "Az offenzíva után az amerikaiak többé nem a győzelemért harcoltak, hanem azért, hogy becsületben vonulhassanak ki Vietnamból."

"Katonai szempontból megmutattuk az Egyesült Államoknak a lakosság eltökéltségét, bátorságát, lázadását" - mondta hat évvel ezelőtt Nguyen Thi Binh asszony, aki öt évvel később a déli kommunisták nevében aláírta a béke felé utat nyitó párizsi megállapodást. "Mindenekelőtt azonban, politikai szempontból, a világ meggyőződhetett arról, hogy az amerikaiak nem folytathatják addigi politikájukat, hogy az nem lesz sikeres" - mondta az AFP-nek nyilatkozva Binh asszony, aki a kommunista világban az egyik ritka női vezetőként írta be nevét a krónikába, és tíz évig az ország alelnöke volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői