140 éve halt meg a legnagyobb színészdinasztia megalapítója

Latabár Endre 1811. november 16-án született Kiskunhalason. Köznemesi családból származott, szülei jogi pályára szánták, tanulmányait a debreceni jogakadémián kezdte. A nyughatatlan fiú 1831-ben "kiugrott", és beállt vándorszínésznek Kilényi Dávid társulatába, a truppal Kassán, Kolozsváron, Pécsen lépett színpadra. Az operákban többnyire tenorszólamokat énekelt, prózai darabokban szeles gavallérokat és fiatal komikus szerepeket alakított. Hangját idővel túlerőltette, ezért 1838-tól mint korrepetitor, karmester és operarendező működött. 1842-ben - miután sikertelenül pályázott a Nemzeti Színházhoz - önálló társulatot alapított, amelyet 31 éven át igazgatott.

Latabár Endre nevéhez is köthető az 1849 utáni vidéki színházi élet fellendülése. 1854-ben társulatával ő avatta fel a szabadkai, 1857-ben pedig az 1843-as tűzvész után újjáépített miskolci színházat, amelynek kisebb megszakításokkal aztán négyszer volt direktora. Oroszlánrésze volt abban, hogy Kolozsvár és Nagyvárad mellett Miskolc is a magyar nyelvű színjátszás fontos bázisa, egyben az északkelet-magyarországi színészet központja lett. 1861-től Győrben és Szegeden, 1865 és 1873 között Kassán bérelt színházat: prózát, operát és operettet is játszó együttese az egyik legerősebb vidéki társulat volt, amelyben olyan neves személyiségek dolgoztak, mint Déryné Széppataki Róza, Bercsényi Béla, Halmi Ferenc, Mándoky Béla, Mátray Laura, Szentgyörgyi István, Paulay Ede és Újházi Ede. Ő maga idősebb korában már csak néhány kedélyes apaszerepben lépett fel.

Az 1870-es első országos színészkongresszuson a "színészkebelzet" - a későbbi Országos Színészegyesület - igazgatósági tagja lett. Sokoldalúságát jelzi, hogy volt karnagy is, komponált zenét, emellett mintegy ötven színpadi művet - zömmel francia operettet - fordított magyarra német, francia és olasz nyelvről.

Latabár Endre a legnevesebb és legnagyobb magyar színészdinasztia alapítója, amelynek napjainkban már a hatodik nemzedéke van színpadon. Az ősatya dédunokája volt Latabár Árpád és Kálmán, a múlt század kiváló táncoskomikus testvérpárja, míg a dinasztia legfiatalabbjai közül ifjabb Latabár Árpád a miskolci színház táncos komikus művésze, a legeslegfiatalabb Latabár leszármazott, Kálmán pedig táncművész.

Latabár Endre 1873. július 10-én hunyt el Miskolcon, az avasi református temetőkertben található családi sírboltban nyugszik. Nevét utca viseli az észak-magyarországi városban, szobrát 2007 szeptemberében avatták fel a Miskolci Nemzeti Színház szoborparkjában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?