Kommunistákat is üldözött a 45 éve meggyilkolt Bobby Kennedy
2013. június 10. 18:26
1968. június 5-én, 12 óra 10 perckor Robert F. Kennedy volt amerikai igazságügyi miniszter, New York-i szenátor éppen eligazítást tartott a Los Angeles-i Ambassador Hotel előtt összesereglett aktivistáknak. A kaliforniai elnökjelölő gyűlést megnyerő RFK köszönetet mondott támogatóinak, majd felesége és néhány nem túl edzett testőr társaságában sarkon fordult. Néhány pillanat múlva lövések dördültek el az étterem konyhájából; a palesztin merénylő, Sirhan Sirhan Kennedy mellett öt másik embert terített le. A 45 évvel ezelőtti merénylet – öt évvel JFK és néhány hónappal Martin Luther King meggyilkolása után – megrengette az Egyesült Államokat, a demokrata pártot pedig megfosztotta egyik lehetséges elnökjelöltjétől. Hat érdekesség RFK-ról.
Korábban
A kommunistavadász oldalán
1952-ben, röviddel a Virginia Egyetemen (UVA) megszerzett diplomája után, Kennedy megkapta élete első komoly munkáját, köszönhetően a család egyik régi jó barátjának, Joseph McCarthy wisconsini szenátornak. McCarthy – aki korábban együtt nyaralt a Kennedy-családdal és Bobby két testvérének is csapta a szelet – felvette a fiatalembert az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló szenátusi albizottságba, amely az amerikai kormányzatba beépülő lehetséges kommunista szimpatizánsok ügyeit tárta fel. Kennedy hat hónappal később azonban otthagyta McCarthyt, mivel összeveszett egyik munkatársával.
Bár ő és John is megvetette McCarthy brutális antikommunista taktikáját, egyikőjük sem vette a bátorságot ahhoz, hogy nyilvánosan keresztre feszítsék a minden bokorban vérszomjas kommunistát látó szenátort. Sőt McCarthy lett Robert egyik lányának keresztapja is, és egészen 1956-ig kellett várni arra a pillanatra (Kennedy még 1954-ben is kiállt mellette, amikor a szenátus 67:22 szavazataránnyal megfeddte McCarthyt), amikor Robert végleg elhatárolódott a republikánus politikustól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- Esküdt szűz nők, akik férfiként élnek 16:17
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
