2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Nem volt általános az amnesztia 1963-ban

2013. április 5. 17:42 MTI, Múlt-kor

1963 és az ügynökök

Tulipán Éva a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti pártbizottságának székházánál történt Köztársaság téri csata és a megtorlás kapcsolatát elemezte. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa előadásában elmondta, hogy az első és utolsó 56-os kivégzett vádpontjaiban is szerepelt a Köztársaság tér. Az 1963-as rendelet ebből a szempontból nem jelentett komoly cezúrát, mivel a kulcsszereplőkre nem vonatkozott az amnesztia. Körülbelül 160 személy ügyében merült fel a Köztársaság téri eseményekben való részvétel, 41 személyt (részben) az ott történt lincselésben, halottgyalázásban való részvételért ítéltek halálra.

Takács Tibor (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az állambiztonsági ügynökhálózat és az 1963-os amnesztia közötti összefüggésről szóló előadásában kifejtette, hogy 1956 után az állambiztonság legfontosabb feladata kezdetben a nyílt ellenséges tevékenység felszámolása volt. Az újjászervezett állambiztonság a régi gárdából illetve a forradalom idején kompromittálódott emberekről állt; körülbelül nyolcezer egykori ügynökkel vették fel a kapcsolatot, de csak 4500 beszervezés történt 1957-ben. Az állambiztonság létszáma hamarosan meghaladta a tízezer főt, a hálózatépítést pedig – bár jócskán elmaradt az 1953-as 45 ezertől – sikeresnek ítélték.

Az ügynökhálózat nagy segítséget jelentett a forradalom utáni megtorló munkában. Ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kutatásokból tudni lehet, hogy az 1956-66 közötti politikai ügyek egyharmadát operatív úton derítették fel. Takács Tibor hangsúlyozta: a beszervezés is a megtorlás része volt, az ügynökök új feladatot kaptak, fel kellett mérniük az amnesztia hatását a külföldi magyarok között, s a hazatértek komoly kihívás elé állították a szervezetet.

A hálózat számának csökkenése már 1963 előtt, a szovjet mintán alapuló totális elhárítás elvével való szakítás után megindult. 1963-ban sokakat sikerült benntartani a hálózatban, a létszám pedig – erősítve a régi reflexet, a "mindenhol ott lenni elvét" – a megnövekedett feladatok miatt később megugrott. Az előadó szerint összességében elmondható, hogy az ügynökhálózatra nem az amnesztia gyakorolt közvetlen hatást, hanem az 1962-es desztalinizáció, az állambiztonság teljes átszervezése.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár