Megkezdődött Pompeji restaurálása

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO által 1997-ben a világörökség részének kikiáltott ásatás épületeinek helyreállítása, karbantartása és az egész terület hidrogeológiai ellenőrzése az EU és az olasz állam összesen 105 millió eurós finanszírozási programja segítségével valósul meg.

Az első két épület után 2013 végéig 50 millió eurót fordítanak restaurálási projektekre. A tervek között szerepel az úgynevezett vörös falú ház, a Siricus-háza és a Tengerész-ház helyreállítása. A többi forrást 2015-ig kell felhasználni - nyilatkozott a sajtónak a munkákat Pompejiben elindító Lorenzo Ornaghi, ügyvivő kulturális miniszter. Ornaghit Johannes Hahn, ez EU regionális biztosa kísérte el, aki Pompejit "közös európai otthonnak" nevezte. A politikusokat az ásatáson dolgozó restaurátorok tiltakozása kísérte rövid időre szóló szerződéseik és alacsony fizetésük miatt.

A Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult Pompejiben a beavatkozás 2010 után vált sürgőssé, amikor a gyakori esőzések következtében egymás után omlottak össze a város épületeinek falai. Az olasz állam egyedül nem bírta állni a restaurálás költségeit, az EU segített.

Pompejiben azonban nem csak az évek és az időjárás okozott kárt. A szerdai lapok jelentése szerint az olasz pénzügyőrség letartóztatta annak az építkezési vállalatnak a vezetőit, amelynek az utóbbi években a pompeji nagy színház helyreállítása lett volna a feladata. Az ehhez szerzett ötmillió euróból betonnal leöntötték az antik színház nézőterének lépcsőfokait. A színházat ezt követően a közeli üdülőfalunak adták bérbe.

Ügyészi vizsgálat indult a Pompeji felügyeletére 2009-ben kinevezett kormánybiztossal szemben is, akinek 79 millió euró állt rendelkezésére a beavatkozásokra, ám ebből vagy nem lett semmi vagy még nagyobb kárt okoztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése