Az emeleten is vizeltek Pompeji lakói
2013. január 15. 08:09
Az ókori Pompeji lakói – ha a természet szólította őket – akár az emeletre is felmentek, hogy ott könnyítsenek magukon. A Vezúv által elpusztított romváros megmaradt vezetékei arról árulkodnak, hogy latrinák nem csak a földszinten voltak.
Az ókori Pompeji lakóházainak emeleteit ugyan teljesen elpusztította az időszámításunk szerint 79-ben kitörő Vezúv, de a második szintekre vezető függőleges vezetékek megléte azt jelzi, hogy a lakók az emeleteken is kialakítottak mellékhelyiségeket – derült ki az A. Kate Trusler (Missouri Egyetem) vezette kutatásból. „23 olyan vécét ismerünk, amelyek az emeleteken találthatók, s amelyeket a függőleges vezetékek kötnek össze” – mondta el az amerikai antropológus, aki a seattle-i Amerikai Régészeti Intézet január eleji ülésén prezentálta kutatásának eredményeit.
Trusler figyelme hat évvel ezelőtt fordult a pompeji vécék felé. A korábbi, az ókori település területén végzett kutatások megmutatták, hogy a láva fogságába zárt romváros szinte mindegyik lakóháza rendelkezett latrinával. Trusler azonban a városban járva érdekes jelenségre lett figyelmes: szerinte ugyanis míg egyes házak bőven el vannak látva magánlatrinákkal, addig vannak olyan részek, ahol egyáltalán nincsenek vécék.
Az antropológus így felmérte a Pompejiben fellelhető latrinákat és a függőleges irányú vezetékeket; mint ahogyan az kutatásából kiderült, az egyik lakóövezetben, a régészek által 6-os régiónak nevezett területen az összes földszintes ház rendelkezett vécével, néhány épületben azonban csak elvétve akadt mellékhelyiség. Így összességében elmondható, hogy a lakóházak 43 százalékában volt latrina a földszinten.
A pompeji latrina-térkép másik felét az emeleteken talált helyiségek adják. Trusler szerint a függőleges, terrakotta vezetékek a város legrégebbi részein koncentrálódnak, ahol a műhelyek is találhatók. Összesen 286 cső fut fel a falakon, s vezetnek a mára jórészt eltűnt emeletekre. 23 esetben azonban a második szint megmaradt, s az ott fellelt csövek szintén a latrinákhoz vezetnek. Trusler emberi fekáliát és bélparazita-maradványokat is talált, ami szerinte egyértelműen alátámasztja elméletét.
A legtöbb ilyen vezeték az időszámításunk szerinti első században épült, amikor Pompeji vízellátó rendszere is megépült. Az elosztó vezetékek ólomból készültek és legnagyobb átmérőjük 30 centiméter volt. Az első vezeték a közterek vízellátását biztosította, a második a termákét, míg a harmadik a magánházakét. Az utóbbi kettőt vízhiány esetén le lehetett zárni. A vizet egy nyomótartály-rendszeren keresztül tudták továbbítani, amelyek általában 6 méter magasan helyezkedtek el, és a vezetékekhez hasonlóan ólomból készültek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
