Az emeleten is vizeltek Pompeji lakói

Az ókori Pompeji lakóházainak emeleteit ugyan teljesen elpusztította az időszámításunk szerint 79-ben kitörő Vezúv, de a második szintekre vezető függőleges vezetékek megléte azt jelzi, hogy a lakók az emeleteken is kialakítottak mellékhelyiségeket – derült ki az A. Kate Trusler (Missouri Egyetem) vezette kutatásból. „23 olyan vécét ismerünk, amelyek az emeleteken találthatók, s amelyeket a függőleges vezetékek kötnek össze” – mondta el az amerikai antropológus, aki a seattle-i Amerikai Régészeti Intézet január eleji ülésén prezentálta kutatásának eredményeit.

Trusler figyelme hat évvel ezelőtt fordult a pompeji vécék felé. A korábbi, az ókori település területén végzett kutatások megmutatták, hogy a láva fogságába zárt romváros szinte mindegyik lakóháza rendelkezett latrinával. Trusler azonban a városban járva érdekes jelenségre lett figyelmes: szerinte ugyanis míg egyes házak bőven el vannak látva magánlatrinákkal, addig vannak olyan részek, ahol egyáltalán nincsenek vécék.

Az antropológus így felmérte a Pompejiben fellelhető latrinákat és a függőleges irányú vezetékeket; mint ahogyan az kutatásából kiderült, az egyik lakóövezetben, a régészek által 6-os régiónak nevezett területen az összes földszintes ház rendelkezett vécével, néhány épületben azonban csak elvétve akadt mellékhelyiség. Így összességében elmondható, hogy a lakóházak 43 százalékában volt latrina a földszinten.

A pompeji latrina-térkép másik felét az emeleteken talált helyiségek adják. Trusler szerint a függőleges, terrakotta vezetékek a város legrégebbi részein koncentrálódnak, ahol a műhelyek is találhatók. Összesen 286 cső fut fel a falakon, s vezetnek a mára jórészt eltűnt emeletekre. 23 esetben azonban a második szint megmaradt, s az ott fellelt csövek szintén a latrinákhoz vezetnek. Trusler emberi fekáliát és bélparazita-maradványokat is talált, ami szerinte egyértelműen alátámasztja elméletét.

A legtöbb ilyen vezeték az időszámításunk szerinti első században épült, amikor Pompeji vízellátó rendszere is megépült. Az elosztó vezetékek ólomból készültek és legnagyobb átmérőjük 30 centiméter volt. Az első vezeték a közterek vízellátását biztosította, a második a termákét, míg a harmadik a magánházakét. Az utóbbi kettőt vízhiány esetén le lehetett zárni. A vizet egy nyomótartály-rendszeren keresztül tudták továbbítani, amelyek általában 6 méter magasan helyezkedtek el, és a vezetékekhez hasonlóan ólomból készültek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?