Thatcher az amerikaiakkal is küzdött a Falkland-háború idején

A nemzeti levéltár által most kutathatóvá tett három évtizeddel ezelőtti dokumentumtömeg feltárja, hogy Thatcher szinte az utolsó pillanatig nem hitt az 1982 áprilisában bekövetkezett argentin invázióban. Ráadásul a brit diplomácia meggyőződése szerint Jeane Kirkpatrick amerikai ENSZ-nagykövet és Thomas Enders latin-amerikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is Argentína pártján volt a falklandi konfliktusban.

Nagy-Britannia akkori washingtoni nagykövete, Sir Nicholas Henderson a pénteken közzétett korabeli diplomáciai sürgönyök tanúsága szerint azt feltételezte, hogy Enders és Kirkpatrick egyenesen bátorította az argentin juntát a brit fennhatóság alatt lévő dél-atlanti szigetcsoport lerohanására, azt a benyomást keltve az argentin tábornokokban, hogy élvezik az Egyesült Államok támogatását.

Sir Nicholas Londonba küldött egyik táviratában idézte az amerikai külügyminisztérium folyosóin keringő szólást, amely szerint "Enders fasisztább, mint amennyire ostoba, Kirkpatrick viszont ostobább, mint amennyire fasiszta". A washingtoni brit nagykövet saját, rendkívül elítélő véleményét is megfogalmazta az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjéről, azt írván: Jeane Kirkpatrick "Amerika egyik legmegbízhatóbb öngólrúgója, emellett faragatlan, és makacsul ragaszkodik téves elképzeléseihez".

A harminc évvel ezelőtti brit diplomáciai iratokból kiderül az is, hogy Ronald Reagan amerikai elnök többször is megpróbálta rávenni Thatchert fegyvernyugvási megállapodás elérésére Argentínával, elkerülendő a dél-amerikai ország "teljes megszégyenülését".

Reagan attól is tartott, hogy ha támogat "egy európai gyarmati hatalmat", azzal az Egyesült Államok latin-amerikai kapcsolatrendszerét ássa alá, és ez hátráltatná azt a küzdelmet, amelyet Washington folytatott a kommunizmus térnyerése ellen a nyugati féltekén - olvasható a korabeli bizalmas brit diplomáciai okmányokban.

Az iratok szerint annak a lehetősége is felmerült, hogy Anglia bojkottálja az 1982-es spanyolországi labdarúgó világbajnokságot, mivel nem lehetett kizárni, hogy az angol válogatott éppen az argentinokkal kerül szembe a döntőben. Ez a veszély végül is elhárult, mivel az angolok a második fordulóban kiestek.

Mindeközben Thatchernek Francois Mitterrand francia elnökkel is külön diplomáciai csörtét kellett vívnia, mivel a franciák éppen Exocet rakétákat készültek szállítani Perunak, Argentína szövetségesének, és London meg volt győződve arról, hogy a szállítmány Argentínában fog kikötni. A francia elnöknek küldött éles hangú üzenetében a brit kormányfő még annak a lehetőségét is felvetette, hogy akár a NATO-szövetség végét is jelentheti, ha Argentína francia rakétákhoz jut. Mitterrand végül ráállt a Perunak szánt Exocet-szállítmány leállítására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején