Folytatják Trója feltárását

„A célunk az, hogy a mostaninál még többet megtudjunk Trójáról” – adott kézenfekvő választ a jövőre induló legújabb ásatási szezon célkitűzésével kapcsolatban William Aylward, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora, kutatásvezető. „Trója gazdag régészeti leletekben. Ha egy közelebbi pillantást vetünk az új tudományos eszközök segítségével az ókori földrajzi és kulturális környezetre, sokat elmondhatunk eme világörökségi helyszín történelméről” – fűzte hozzá.

Trója (a mai Hiszarlik) régészeti kutatása ugyan már a 19. században, Heinrich Schliemann vezetésével megkezdődött, de eddig csak a település területének egyötödét sikerült feltárni. Az ősi település több rétegből áll, a korai bronzkortól (i.e. 3. évezred) a római időkig (i.e. 1. század) legalább kilenc város (Trója IX) osztozkodott területén, a romok pedig 15 méter magasan gyűltek össze. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy ezek közül melyik volt a Homérosz Iliászában említett Trója, de sokak egybehangzó álláspontja szerint a Trója VII ihlette meg a mítoszt, amely az i.e. 13-10. századra datálódik, miközben az ókori Görögországgal foglalkozó történészek is az i.e. 14-12. századra teszik a háború idejét.

A Törökország területén fekvő egykori antik város délkeleti részén 2008 nyarán fedeztek fel egy késő bronzkori védelmi árokhoz vezető átjárót. Később folytatták ennek feltárását, és a talált csontvázak alapján a közelben temetkezési hely után kutattak. 2009-ben a tübingeni régészek egy kettős sírt fedeztek fel, benne egy férfi és egy nő földi maradványaival. A pár időszámítás előtt 2000 és 1800 között élt – mondta el Ernst Pernicka, az egyik korábbi ásatást végző tübingeni kutatócsoport vezetője. A régészek a jövőben többek között azt is tisztázni szeretnék, hogy a védelmi árkot délkelet felől is cölöpsor biztosította-e.

A trójai háború legendás, központi szerepet játszó városának feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben történtek a homéroszi eposz eseményei. A következő ásatási idény 2013 nyarán várható, amely a törökországi Çanakkale Onsekiz Mart Egyetem támogatásával valósul meg, s ekkor többek között azt fogják kutatni, hogy mit ettek a trójaiak, de állati és embercsontok genetikai vizsgálatára is sor kerülhet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?