A kontinentális Európa első bronzkori városa
2012. október 2. 08:47
Hasonló jegyeket még nem figyeltek meg bronzkori építménynél, háromméteres vastag falával, négy méterenként álló, akár a hét métert is elérő négyszögletes tornyaival, hatalmas bejáratával és a csúcsíves boltozatos kapujával a 4200 éves spanyolországi La Bastida a maga korában teljesen egyedülálló volt Európában.
Korábban
A fal egy négy hektár területű, dombon álló várost védelmezett egykor. Az építészeti elemek egy keleti stílusú, militarizált társadalomra emlékeztetnek, a Mediterráneum ősi civilizációinak modelljére, mint például amilyen Trója második városa is volt. Az árulkodó jegyek ravasz védelmi stratégiát jelölnek, amely a maga korában a harc egy új módszerét képviselte. Az erőszak és az osztályalapú hatalmi struktúra alapvető feltétele volt az Ibériai-félsziget közösségeinek fejlődésében a soron következő hét évszázadban.
A Murcia Régió Kulturális Tanácsának és a Barcelonai Egyetem oktatóihoz kötődő felfedezés új kérdéseket vetett fel a kutatókban, hogy vajon mennyit tudunk az európai gazdasági és politikai egyenlőtlenségek eredetéről, a katonai formációkról, s hogy vajon milyen szerepet játszott az erőszak az identitás formálódásában.
Az elmúlt évek felfedezései világossá tették, hogy La Bastida fontos szerepet játszott a prehistorikus Európában. La Bastida Kréta minószi civilizációjához hasonlóan az erőt képviselte a régióban, az idei régészeti feltárások pedig megerősítették: a maga idejében egyedülálló város i. e. 2200 táján politikai és katonai szempontból egyaránt Európa legfejlettebb településének számított.
Eddig hat tornyot tártak fel egy 70 méter széles fal mentén, bár az erődítmény teljes kerülete a 300 métert is meghaladhatta. La Bastida a támadás és a védekezés művészetében is újdonságot képviselt. Az építmény kizárólag katonai célra készült, ami abban az időben szinte teljesen ismeretlen volt Nyugat-Európában. A mészhabarcs kivételes szilárdságot biztosított a falnak, ráadásul rendkívül megnehezítette a támadók munkáját a kívülről történő felkapaszkodásnál. A bejárati kapu tökéletes mérnöki munkával illeszkedett a falba. A kontinentális Európa első bronzkori városában a 400 ezer liter víz befogadására alkalmas medence is a város fejlettségéről és komplexitásáról árulkodik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap