Szellemi örökség lehet a Jánoska-eresztés
2012. május 13. 16:18 MTI
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére szeretné felvetetni a bajai Jánoska-eresztés hagyományát a helyi Hajómalom Egyesület, az ehhez szükséges pályázatot május 20-ig kell benyújtaniuk.
Korábban
Palik Vera, az egyesület elnöke elmondta, hogy a Jánoska-eresztés több száz éves múltra tekint vissza. Baja Szentjános nevű városrészéből ered a hagyomány, az ott élő, javarészt vízi mesterségekkel foglalkozó emberek tisztelegtek így védőszentjük előtt.
A Jánoska-eresztést 1941-ig minden évben megtartották, aztán az 1980-as évek végén éledt újra a szokás, az utóbbi években már több ezren vettek részt az eseményen és a hozzá kapcsolódó programokon.
A Jánoska-eresztés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szentjánosi kápolnában található, csaknem két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot leviszik a Duna-parti Türr-emlékműhöz, ahol hajóra teszik. A szobrot szállító hajót lampionokkal, mécsesekkel kivilágított ladikok, motorcsónakok kísérik fel a Sugovicán a főtérhez, ahol ezután mulatság kezdődik.
Palik Vera kiemelte: azért döntöttek úgy, hogy megpályázzák a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felvételt, mert az egyesület célja a halászati hagyományok ápolása, a szokások felelevenítése, a Jánoska-eresztés pedig évszázados múlttal rendelkezik a bajai halászok, hajómalmosok között. Ha pályázatuk sikeres lesz, a Jánoska-eresztés hagyományát, ezzel együtt Baját még ismertebbé tehetik.
Az egyesület elnöke hozzátette: a pályázatot - amelyet jelentős civil összefogással készítenek el - május 20-ig kell benyújtaniuk a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságához. A kezdeményezést a bajai Türr István Múzeum és a Múzeumbarátok Köre Alapítvány is támogatja - jegyezte meg.
Az idei Jánoska-eresztést egyébként szombaton tartják Baján. Az esemény előtt számos családi programot tartanak a városban és a Duna-parton, a Türr István Múzeumban pedig információs napot tartanak a témában civil szervezetek és szakemberek, valamint az érdeklődők részvételével.
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén jelenleg 11 elem található: a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; a mohácsi busójárás; a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; a kalocsai élő kulturális hagyományok - hímzés, pingálás, viselet, tánc-; a mezőtúri fazekasság; a magyar solymászat; a halasi csipkevarrás; a matyó örökség továbbélése; a pünkösdi templomdíszítés Mendén; a tikverőzés Mohán és az Emmausz Bólyban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.