Újabb három elem a szellemi kulturális örökség jegyzékén
2011. szeptember 14. 09:13
Újabb három elemmel, a bólyi Emmausz-járással, a mendei pünkösdi templomdíszítéssel és a mohai tikverőzés hagyományával bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.
Korábban
A nemzeti jegyzékre felvett örökség-elemeket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hirdeti ki a Kulturális Örökség Napjait megnyitó ünnepségen pénteken Székesfehérváron – közölte Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese. A kihirdetés alkalmából szombaton és vasárnap bemutatkoznak a nemzeti jegyzéken szereplő örökség-elemeket éltető közösségek, a kétnapos program szervezője és lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.
Zöld ágakkal, kézzel hímzett terítőkkel, kendőkkel és virágokkal díszítik fel a templomot Mendén pünkösd ünnepén. A férfiak dolga a fák kivágása, szállítása, elhelyezése, az asszonyok és gyermekek elkészítik a fákra kerülő textileket, majd díszítenek. A zöld ágak "erdővé varázsolják a templomot" – mondta el Labadics Istvánné, a Mendei Evangélikus Egyházközség képviselője. A háromnapos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek.
A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A fiúk a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt – tojást, szalonnát, sonkát – gyűjtenek, emellett bekormozzák az emberek arcát – ismertette Kovács Sándorné, Moha polgármestere. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett "tyúkverésről" kapta: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik, hogy elősegítsék a jószág termékenységét.
Az Emmausz-járás a német nemzetiséghez kapcsolódó szokás, amely a mai napig aktívan él a Baranya megyei Bólyon. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai, a látogatók pincéről pincére járnak" – mondta el Rafa-Gyovai Dániel, a város képviseletében. A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Szabó Eszter tervezőgrafikus alkotását választották a szellemi kulturális örökség magyarországi logójának.
A három népszokással immár tizenegy örökségi elem szerepel a listán. Az első nyolc elemet – a mohácsi busójárás, a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) – 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós. A mohácsi busójárás 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap