Húsz inka erődítményt azonosítottak Ecuadorban

„Azt látjuk, hogy volt egy prekolumbán határvonal, amely az inka erődök és az ecuadoriak erősségei között húzódott” – magyarázta Samuel Connell, a kaliforniai Foothill College munkatársa. A kutatócsapat eddig húsz inka erődítményt és két, a mai Ecuador területén élt (Cayambe) népcsoport által felhúzott építményt azonosított, kutatási eredményüket a Califban (Sacramento) megnyíló Amerikai Régész Társaság éves gyűlésén prezentálták. „Tudjuk, hogy számtalan olyan erőd van még Ecuador északi felén, amelyet még nem tártak fel” – mondta el Chad Gifford (Columbia), a projekt másik vezetője.

A mostani felfedezés rávilágít a spanyol krónikások jóvoltából a 16-17. században terjedő híresztelésekre. Az egyik történet szerint Huayna Capac inka uralkodó Cayambe leigázására hatalmas hadseregét vetette be, villámháborús terve azonban egy tizenhét éven át tartó háborúba torkollott. „Miután felismerték, hogy nem vehetik fel a harcot az inkákkal a nyílt csatatéren, a Cayambék visszavonuló fújtak és az általuk épített erődítményekbe vetették be magukat” – írta Bernabe Cobo spanyol misszionárius a 17. században az Inkák birodalma című könyvében. „Az inkák úgy határoztak, hogy megindítják az erősség elleni támadást, és folyamatos ostrom alatt tartják azt; a védők azonban olyannyira bátran küzdöttek, hogy az inkák feloldották az ostromállapotot, mivel rengeteg embert veszítettek”.

Végül – számos ütközet után – az inkák kerekedtek felül, és kiűzték ellenfeleiket erődítményeikből. „Az inka katonai vezetők arra utasították a harcosokat, hogy mindenfajta könyörület nélkül vágják el a Cayembék torkát, majd dobják a holttesteket a közeli tóba. Ennek következtében a tó vize annyira elsötétült, hogy a Yahuarcocha nevet adták neki, ami azt jelenti: véres tó” – írja a misszionárius.

Az újonnan felfedezett inka erőd kőből, háromezer méteres magasságba, egy hegygerincre épült, és emelvények (ushnus) tartoznak hozzá. Ezzel szemben a Cayembe-erősségek a cangahua-nak is nevezett kemény, vulkáni eredetű kőzetből készültek. Mindkét erődtípusban szállást biztosítottak az ott harcoló katonák számára. Az egyik ilyen erődítményben kétfajta lőszert is találtak a falakon kívül, sőt, az egyikből egy ecuadori mintákat tartalmazó agyagedény is előkerült.

A Cayambe-kézművesség továbbélt a régióban, amire Connel a következő magyarázatot adta: „Elképzelhető, hogy néhányan letették a fegyvert és elszegődtek az inkákhoz”. Ezt az elméletet erősíti, hogy néhány évtizeddel később érkeztek meg a spanyol hódítók, akik az utolsó inka települést, Vilcabambát 1572-ben vették be. A hódítás nem ért fel katasztrófával az ecuadoriak számára, igaz, sokukat kényszermunkára fogtak be az újonnan létesített haciendákon, egyeseket például ablak nélküli szobákban dolgoztattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
• A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
• Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
• Hruscsov látogatása Amerikában 
• Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
• Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián 
• Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
• Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
• Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona