Megtalálhatták Erdély legrégebbi keresztény templomát
2011. április 18. 17:01 MTI
Korai középkori templom maradványaira bukkantak régészek a gyulafehérvári Szent Mihály katolikus székesegyház előtt zajló ásatásokon - írja a Krónika című kolozsvári napilap.
Korábban
A kutatók az 1009 körül Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre, amely valószínűleg az érsekség alapítása előtt a 10. században épülhetett. A megmaradt alapfalakat a gyulafehérvári római katolikus székesegyház bejáratától 24 méterre találták meg a régészek. Az egyméteres mélységben félköríves apszis romjainak 1,15 méter széles kőtömbökből és kevés tégladarabból készült alapzata van.
Daniela Marcu Istrate régész szerint - aki a hétvégén sajtótájékoztatón számolt be a páratlan felfedezésről - a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem a templomot. Ugyanakkor a szakember nem zárja ki a templom Szent István nevéhez köthető alapítását sem, ebben az esetben viszont az 1000. évre datálható az építés.
Daniela Marcu Istrate szerint egészen kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem teljesen különálló épület. "Ez még keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választó új püspöki székesegyház" - idézi a lap a gyulafehérvári régészt.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség célja, hogy a konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap