Rekonstruálták a Franklin-expedíció egyik tengerészének arcát
2011. március 22. 08:03
140 évvel a tragikus végkimenetelű expedíció után sikerült rekonstruálni az északnyugati átjáró felfedezésére induló egyik brit tengerész arcát.
Korábban
1845-ben abban a reményben indult útjára a Sir John Franklin vezette két brit hajó, hogy végre megtalálják Kanada közelében az északnyugati átjárót. Két évtizeddel később King William Islandnél egy alacsonyan fekvő, kővel borított sírban az egyik tengerész csontváza került elő. A nevezett személy Henry Le Vesconte volt, aki a HRM Erebus fedélzetén szolgált – bár a legújabb kutatások már azt valószínűsítik, hogy valójában egy másik emberről lehet szó.
„A testet szabályosan temették el, s ez azt jelenti, hogy a halál a katasztrófa előtt következhetett be” – írja Simon Mays, a londoni kormány tanácsadó szerve, az English Heritage munkatársa. A földi maradványt később Nagy-Britanniába vitték, megvizsgálták, majd a greenwichi Franklin Memorialnál helyezték végső nyugalomra. 2009-ben az emlékműnél restaurálási munkálatok zajlottak, így megnyílt a lehetőség arra, hogy a csontvázat exhumálják és modern orvosszakértői vizsgálatokat végezzenek el rajta.
Erre már nem az első alkalommal került sor. A nyolcvanas években Owen Beattie kanadai kutató három ember földi maradványát vizsgálta meg, olyan személyekét, akik az expedíció korai szakaszában lelték halálukat, s akiket végül Beechey Islandnél temettek el; velük valószínűleg ólommérgezés végezhetett.
Mays és kollégái újra megvizsgálták a csontokat, hogy abból megállapíthassák Le Vesconte korát, testalkatát és származását. Ezekből arra következtettek, hogy a férfi 30 és 40 éves kora között halhatott meg, európai származású, magas és vékony testalkatú volt, a fogában talált aranytömés pedig magas társadalmi státusról árulkodott, mivel ilyenek a 19. században csak az egyházi kriptákból kerültek elő.
Alan Ogden, a Bradfordi Egyetem oktatója a vizsgálatok eredményét felhasználva arcrekonstrukciót készített a férfiról, majd azt összehasonlította a tengerészeket ábrázoló dagerrotípiákkal. A kutató azonban meglepő módon azt találta, hogy a kép inkább Harry Goodsirre, a hajóorvosra hasonlít; ő ugyan 26-29 éves lehetett a katasztrófa bekövetkeztekor, de minden leírás (így a származás helye, a fog, a testalkat) rávall.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap