Golyóscsapágyat használhattak Stonehenge-nél
2010. november 19. 14:33 The Independent
Elképzelhető, hogy a Stonehenge mérnökei golyóscsapágyat használtak a titokzatos körépítmény építése során – jelentették be a minap.
Korábban
A ma is használatos eljárás feltételezett elődjét használhatták a négyezer évvel ezelőtt épült, rejtélyes kőépítmény munkálatai során, amellyel választ kaphatunk arra, hogyan sikerült a több tonnás köveket az egyik helyről a másikra szállítani.
Eleddig senkinek sem sikerült megfejteni a titkot, hogy a Stonehenge megépítéséhez felhasznált hatalmas, masszív köveket miként tudták a kőbányából Wiltshire-be szállítani. Néhányuk eléri a négy tonnát is, s a 200 kilométerre levő Pembrokeshire-ból cipelték oda. A kutatók szerint nem állja meg a helyét az a nézet, hogy fagörgőkön, vagy vízi úton, a tengeren érkeztek volna a kövek.
A szakértők a skóciai Aberdeenshire mellett, a Stonehenge-hez kísértetiesen hasonlító építmények közelében talált kőgolyókból arra következtettek, hogy azokat valamilyen formában a szállításhoz használták fel; a krikett-labda nagyságú golyókat együttesen, a csapágy működési elvéhez hasonlóan alkalmazták.
Az Exeteri Egyetem szakemberei modellezték a logisztikai folyamatot, amely egy amerikai dokumentumfilm-rendező pénzügyi támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. „A rekonstrukció megmutatta, hogy a gránitgolyók tíz ökör teherbírásával értek fel, s 16 kilométert lehetett megtenni vele naponta” – mondta el Bruce Bradley, az egyetem professzora. „Ez a metódus nem tett kárt a környezetben, mivel a szerkezet a bakugrás elvére épült, s így haladt előre” – tette hozzá.

Jóllehet nincs arra bizonyíték, hogy a golyóscsapágyat valóban használták volna, a professzor szerint a koncepció igenis működőképes volt. „Ez az eddigiekhez képest egy teljesen más megközelítés, a korábbi elméletek ugyanis nem találtak megfelelő magyarázatot a kövek szállítására, s számos megválaszolatlan kérdést hagytak maguk után” – így Bradley. A kutatócsoport következő lépése a matematikai számítások elvégzése lesz, amellyel azt akarják megérteni, hogy mekkora erőre volt szükség a kövek mozgatásához.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap