Golyóscsapágyat használhattak Stonehenge-nél
2010. november 19. 14:33 The Independent
Elképzelhető, hogy a Stonehenge mérnökei golyóscsapágyat használtak a titokzatos körépítmény építése során – jelentették be a minap.
Korábban
A ma is használatos eljárás feltételezett elődjét használhatták a négyezer évvel ezelőtt épült, rejtélyes kőépítmény munkálatai során, amellyel választ kaphatunk arra, hogyan sikerült a több tonnás köveket az egyik helyről a másikra szállítani.
Eleddig senkinek sem sikerült megfejteni a titkot, hogy a Stonehenge megépítéséhez felhasznált hatalmas, masszív köveket miként tudták a kőbányából Wiltshire-be szállítani. Néhányuk eléri a négy tonnát is, s a 200 kilométerre levő Pembrokeshire-ból cipelték oda. A kutatók szerint nem állja meg a helyét az a nézet, hogy fagörgőkön, vagy vízi úton, a tengeren érkeztek volna a kövek.
A szakértők a skóciai Aberdeenshire mellett, a Stonehenge-hez kísértetiesen hasonlító építmények közelében talált kőgolyókból arra következtettek, hogy azokat valamilyen formában a szállításhoz használták fel; a krikett-labda nagyságú golyókat együttesen, a csapágy működési elvéhez hasonlóan alkalmazták.
Az Exeteri Egyetem szakemberei modellezték a logisztikai folyamatot, amely egy amerikai dokumentumfilm-rendező pénzügyi támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. „A rekonstrukció megmutatta, hogy a gránitgolyók tíz ökör teherbírásával értek fel, s 16 kilométert lehetett megtenni vele naponta” – mondta el Bruce Bradley, az egyetem professzora. „Ez a metódus nem tett kárt a környezetben, mivel a szerkezet a bakugrás elvére épült, s így haladt előre” – tette hozzá.
Jóllehet nincs arra bizonyíték, hogy a golyóscsapágyat valóban használták volna, a professzor szerint a koncepció igenis működőképes volt. „Ez az eddigiekhez képest egy teljesen más megközelítés, a korábbi elméletek ugyanis nem találtak megfelelő magyarázatot a kövek szállítására, s számos megválaszolatlan kérdést hagytak maguk után” – így Bradley. A kutatócsoport következő lépése a matematikai számítások elvégzése lesz, amellyel azt akarják megérteni, hogy mekkora erőre volt szükség a kövek mozgatásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.