Megmérték Stonehenge akusztikáját

A kísérletet Bruno Fazenda, a Salfordi, és Rupert Till, a Huddersfieldi Egyetem kutatója végezte, az eredményt egy grafikonon rögzítették. A legmagasabb érték azt a hangot mutatja, amely a léggömbtől a néhány méterre elhelyezkedő mikrofonig terjedt, a kisebb számok pedig azt jelzik, hogy miként ütköztek a hangok a kövekbe.

Ezek az impulzusok a köveken levő „akusztikus ujjlenyomatokat” ábrázolják; ezekből a hangokból és zenékből laboratóriumokban virtuális fordításokat lehet készíteni, amely olyan, mintha a kőoszlopok között hangzottak volna el. Ehhez csupán egy visszhang nélküli felvételre van szükségünk, s egy olyan környezetre – ilyen például a levegő, vagy az olyan speciális szobák, mint amely például Salfordban került kialakításra –, amely ezt biztosítja. Ennek a felvételnek a visszavert hangokkal való kombinációját egy matematikai eljárással, a konvolúcióval lehet kiszámítani.

A léggömbök kipukkasztása nem a legjobb módja az impulzusok felmérésére, de ennél szofisztikáltabb eszköz nem áll rendelkezésre Stonehenge-nél. A washingtoni Maryhill városában látható élethű változatnál Fazenda és Till speciális tesztek és hangosbeszélők segítségével sokkal pontosabb eredményekre jutottak, többek között azért, mivel Stonehenge-től eltérően a másolatból nem hiányoznak darabok – így a visszhangzás hosszabb lett, s még az utolsó dobütés után is tovább volt hallható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe