Megjelent a Múlt-kor Magazin őszi száma

A szabadságharcban betöltött szerepükért kivégeztetett aradi 13 haláláért az osztrák tábornok, Haynau volt a felelős. Az elkövetett tette miatt a „bresciai hiéna” egész Európában közutálat tárgya lett. De mi történt Arad után az özvegyekkel? A dosszié rovat ezúttal a nemzet nagy özvegyeinek, 1848 matrónáinak szívszorító, olykor drámai történeteit tárja az olvasók elé.

Megtudhatjuk, hogy az önvádaskodó, elborult elméjű Széchenyi 1849-ben már másként értékelte híressé vált felajánlását az Akadémia javára. Döblingi önvallomása szerint csupán Crescence meghódítása volt a célja. "24 magyar szót szóltam rosszul és bután, és felajánlottam 60 ezer pengőforintot, magam sem tudván, mire. És 8 nap múlva én voltam a legnagyobb ember, akire a magyarok valaha is szert tettek!!!" Vajon hogyan alkalmazkodott Széchenyi hitvese, Crescence férje érzékeny idegrendszerű természetéhez?

Szintén az őszi számban mutatjuk be, hogy aki csak ismerte Kossuth feleségét, szinte kivétel nélkül kritikával illette, rosszindulatúnak és nehéz természetűnek találta a szépnek egyáltalán nem mondható asszonyt. Miért rajongott hát érte férje? Választ keresünk arra is, hogy gróf Batthyány Lajos vajon milyen kapcsolatot ápolt sógornőjével, Zichy Karolinával? Méltó hitvese volt-e Szendrey Júlia a nemzet költőjének? Hogyan lett Benke Rózából Jókainé Laborfalvi Róza? Mit kerestek „rosszéletű nők” a Balaton partján, a szabadságharc alatt?

Aki nem tudná: a Bors a Magyar Televízió első munkásmozgalmi kalandfilmjének indult, de másra futott ki. Az első évad utolsó, soha nem látott epizódjának sorsa azonban ismeretlen. Vagy mégsem?

Bemutatjuk, hogy hol töltötte utolsó békés napját a mártír miniszterelnök, Nagy Imre 1956. október 22-én, illetve hogy Gyurkó László Kádár-mondatáért miért zúzták be a Valóságot, Seress Gábor riportja miatt pedig miért kellett még saját lapjának, a Magyar Nemzetnek is elnézést kérni. Hogyan és miért találta ki Antall József, hogy Göncz Árpád legyen a köztársasági elnök, és miként ért célt elképzelése? Hol és hogyan nyaraltak a 20. század meghatározó politikusai? Eddig nem ismert, meghökkentő fotókat teszünk közzé Horthyról, Kádáron át Brezsnyevig.

A műemlékek közül a budafoki Törley-kastély sorsának jártunk utána: napjainkban sugárbiológiai intézet működik a romos rezidencián, ahol egykor valóban pezsgő élet folyt. Szintén felelevenítjük a magyar roncskutatók víz alatti kalandjait, Fokvárostól a Balatonig, hiszen hoztak már fel kincset, de találtak rabszolgasírt is.

Slachta Margit, a két totális diktatúra modern nőalakja hősként élt, zsinórmértéke a több mint kétezer éves kereszténység volt – tudhatjuk meg Schmidt Mária írásából. Végül, de nem utolsósorban Jan van Eyck, a 15. század alighanem legismertebb festőjének egyik legkedveltebb festményét, az Arnolfini házaspárt elemezzük, hiszen a kettős portré tele van rejtéllyel: még az sem kizárt, hogy maga az alkotó és felesége szerepel a festményen.

A Múlt-kor történelmi magazin jóvoltából az ajánlott múzeumok ősszel is egyedülálló módon járhatók be: 8 intézményben 2 fő 1 jegy áráért látogathatja a kiállításokat.

Még több részlet a magazin oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült