Rudolf Nurejev jelmezeiből nyílt kiállítás Szentpéterváron
2010. augusztus 10. 13:09 MTI
Selyem, bársony és aranyhímzés: először nyílt kiállítás Rudolf Nurejev orosz balett-táncos és koreográfus fényűző színpadi jelmezeiből Szentpéterváron, amelyet 1961-ben maga mögött hagyott, hogy Nyugaton élhessen.
Korábban
"Mindenki bolondult Rudiért, kivételes személyiség volt. Emlékszem rá, akkoriban a Kirov (a mostani Mariinszkij) színház közelében laktam, és minden előadását láttam" - mondja a 70 éves Elvira Vlagyimirova, Az idő fonala című tárlat egyik látogatója. Az 1993-ban Párizsban elhunyt balettcsillag mintegy 50 kosztümjét a francia év keretében mutatják be az egykori cári birodalmi főváros szívében, a Seremetyjev palotában.
A szentpétervári Francia Intézet és a Culturfrance ügynökség együttműködésével létrejött programhoz a franciaországi színpadi kosztümök országos központja (CNCS), a párizsi Nemzeti Opera és a Római Operaház adta kölcsön gyűjteményéből a jelmezeket, de láthatók itt fényképek, levelek és archív dokumentumok is abból a korszakból, amikor Nurejev még Leningrádban élt.
A belépőt egy rakás használt balettcipő fogadja a táncos nagyméretű, fekete-fehér fotója előtt. A szervezők szerint ez "Nurejev teljesített küldetését" jelképezi. "Rudolf Nurejev nagyon komolyan vette a színpadi jelmezeket. Keleti ember lévén, (Nurejev muzulmán tatár családból származott) jobban szerette a gazdagon díszített, pazar kelméket" - fogalmaz Natalja Metelica, a színház művészeti múzeumának igazgatója és a kiállítás egyik szervezője.
A tárlat tetőpontja A bajadér című balettnek szentelt installáció. Nurejev ebben az előadásban hódította meg 1961-ben Párizst és a halálos betegségtől legyengült művész ebben a darabban jelent meg utoljára a közönség előtt. Egy kis sötét teremben nagy képernyőn balerinák táncolnak, az előadás jelmezei a levegőben lógnak. A padlót egy fénykép díszíti Nurejev egyik meztelen lábáról, amelyen jól kivehetőek a balettcipő nyomai. "Miközben Nyugaton Nurejev neve közszájon forgott, itt nem beszéltek róla. Az orosz nézők 1961-ben látták utoljára" - állítja Natalja Metelica. (Külföldre távozása után 1989-ben lépett fel először szülőhazájában, a leningrádi Kirov színház pódiumán.)
Az Oroszországhoz tartozó Baskíriában nevelkedett Nurejev táncosi pályafutásának első lépéseit a szentpétervári (akkor leningrádi) Vaganova balettiskolában, majd a Kirov Balettben tette meg. 1961-ban "a szabadságot választotta" a korabeli nyugati média megfogalmazása szerint és menedékjogot kért a párizsi Le Bourget repülőtéren, amikor társulatának európai vendégszereplése után fel kellett volna szállnia arra a repülőgépre, amely visszavitte volna a Szovjetunióba. Egy évvel később távollétében 7 év börtönre ítélték "árulás" miatt. 1983-ban a Párizsi Opera táncművészeti igazgatójának nevezték ki, ahol vezető koreográfusként dolgozott hat éven át.
Nurejevet a 20. századi táncművészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ragyogó és sodró egyéniség volt, felelevenítette a régi nagy férfi táncosok hagyományait, levegőben kitartott ugrásait és gyors forgásait Nizsinszkij legendás bravúrjaihoz hasonlították. A világ valamennyi jelentős balettszínpadán, a tánc legnagyobb csillagaival szerepelt együtt. Roland Petit, Maurice Béjart, George Balanchine műveinek kivételes tolmácsolásával és mindenekelőtt Marius Petipa balettjeinek átdolgozásával világhírre tett szert. Utolsó táncos szerepe Keveházi Gábor balettjében, a Cristoforóban az Angyal volt, amelyet 1992 februárjában és márciusában táncolt Budapesten, a Magyar Állami Operaházban. "Aki csak egyszer is látta, örökké emlékszik rá" - vallja szentpétervári rajongója, Elvira Vlagyimirova.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap