2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Őskori lábközépcsont változtathatja meg a Fülöp-szigetek történelmét

2010. augusztus 5. 15:47 MTI

A Fülöp-szigetek benépesítése évezredekkel korábban kezdődött, mint eddig feltételezték, erről tanúskodik egy hatvanhétezer éves lábközépcsont.

"A csont, amelyet egy kiterjedt barlangrendszerben találtak, sokkal idősebb, mint a Palawan-szigetén, a Tabon-barlangban talált 47 ezer éves emberi maradványok. A taboni embert tartották korábban a Fülöp-szigetek legelső lakosának" - hangsúlyozta Taj Vitales, a manilai Nemzeti Múzeum régészeti részlegének kutatója.

A Fülöp-szigeteki Egyetem és a Nemzeti Múzeum régészei a Manilától 335 kilométerre északra lévő Callao-barlangokban 2007-ben tárták fel a lábközép (metatarsus) öt csontja közül a harmadikat. A callaói emberről szóló beszámolójuk a régészek a Journal of Human Evolution című folyóirat legutóbbi számában publikálták, miután Franciaországban elvégeztették a lelet kormeghatározását. "A helyszínen talált szarvas- és vadkancsontokon látható vágásnyomok azt sugallják, hogy a callaói ember vadászott, s gyakorlott szerszámkészítő lehetett, noha egyetlen vágó- vagy egyéb eszközt nem találtunk eddig az ásatások során" - mondta Armand Mijares professzor, az expedíció vezetője.

Ismertetése szerint az adott személy kistermetű lehetett, bár a lábközépcsont alapján nehéz lenne megállapítani, hogy nőről vagy férfiról van-e szó. Mint Armand Mijares professzor rámutatott, a callaói ember Homo sapiensként való meghatározása ideiglenes. A lelet némely jellemzője a Homo habilis ("ügyes" ember) és a Homo floresiensis csontozatával mutat hasonlatosságot. Az első kőeszközkészítő emberfélékhez tartozó Homo habilist egyesek a Homo erectus ("felegyenesedett" ember) elődjének tartják, az aprócska Homo floresiensis, az emberfélék családjának feltételezett és kihalt faja a késő pleisztocén idején élt az indonéziai Flores szigetén.

Ahhoz, hogy megállapítsák, ki is volt valójában a callaói ember, további ásatások szükségesek a barlangokban, ahol a régészek reményei szerint más humán fosszíliákra is bukkannak, valamint megtalálják az eszközeiket is. Armand Mijares szerint a callaói ember bizonyos jellemzőiben emlékeztetett a ma élő alacsony termetű, negrid típusú aétákra, akik a Fülöp-szigetek első bevándorlóinak egyenesági leszármazottainak tartanak.

Az még eldöntésre vár, hogy a callaói emberek tutajaikon honnan érkeztek - az ázsiai kontinensről, a környező délkelet-ázsiai szigetekről, vagy máshonnan.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár