Ostromnapok Kőszegen

A csata az 1532-ben történt eseményeket elevenítik fel, amikor I. Szulejmán serege 25 napon keresztül ostromolta Kőszeg városát. Az ostrom alatt a helyi polgárok és a törökök elől északra menekülő horvátok fogtak össze, hogy megvédjék a várost - közölte Básthy Béla alpolgármester.

A vár kapitánya a horvátok egyik vezetője, Jurisics Miklós volt. A horvátok leszármazottai a 21. századi ostrom-játék alatt is nagy szerepet vállalnak a védelemben; a horvát kisebbségi önkormányzat adja a védőcsapat fő gerincét és hozzájuk csatlakoznak a helyi ipartestület és civil szervezetek tagjai. A támadó csapat nagy részét a kőszegi önkéntes tűzoltók alkotják.

Az alpolgármester felidézte a városban már-már szállóigévé vált a tréfás mondást; a tűzoltók először felgyújtják, majd eloltják a várost. Az ostrom a korabeli stratégia alapján történik; a képviselőtestület rendkívüli ülésén kihirdeti a hadiállapotot és átadja a város védelmét a vár kapitányának. A törökök közben megtámadják a piacot és bekergetik a környék lakosságát a várba, akik - a történelmi hagyományokhoz híven - esküt tesznek a vár védelmére.

A "modernkori" ostrom alatt a történelmi arány felborul; míg az 1500-as években a maroknyi csapat szállt szembe a több tízezres török sereggel, most néhány százfős csapat harcol egymással. A csata - ahogy ezt a történelemkönyvekben már jó előre megírták - természetesen a várvédők fényes győzelmével zárul. Básthy Béla beszélt arról is, hogy a történelmi ostrom óta eltelt már 500 év, ezért most már inkább barátként fogadják a törököket. Bemutatják a kultúrájukat, török néptánccsoportok, zenészek lépnek fel, a Dráva menti kulturális csoportok pedig a horvát hagyományokat elevenítik fel.

A huszonöt napos rendezvény alatt zenés mulattságok, komolyabb és könnyedebb programok - komolyzenei koncertek, zenés utcabál, sport rendezvények - váltják egymást. Megrendezik a Sárvár-Kőszeg vármaraton futást, Jurisics és Ibrahim pedig a sakktáblán is csatát vív egymással. Kőszeg és a horvátországi Senj - Jurisics Miklós szülővárosa - testvérvárosi szerződést ír alá. A kőszegi vonósok részleteket mutatnak be Daniel Georg Scherg 1688-ban írt komolyzenei darabjából, amelyet először Kőszegen nyomtattak ki.

Az első kőszegi ostromnapokat a 475 éves évforduló alkalmából szervezték meg először Kőszegen, majd a rendezvény sikerén felbuzdulva a kőszegiek "kikövetelték, hogy hagyománnyá váljon a városban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Hová tűnt a frigyláda? – Máig keresik a Tízparancsolatot is őrző szövetség ládáját
• A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja 
• A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja 
• Valóban karácsonykor született Jézus? 
• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok