2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vízjeltitkok a levéltárban

2010. április 20. 10:30

A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság az első magyarországi vízjeles papíroklevél kibocsátásának 700. évfordulója alkalmából rendezett, 2010. április 8-án megnyitott kiállítása a nemzet levéltárában őrzött iratok segítségével ad áttekintést az elmúlt századok papír- és vízjelkincséről.

Az első magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum - más néven Gentile Portino da Montefiori (†Avignon, 1312) római bíboros, pápai legátus bocsátotta ki Károly Róbert pozsonyi királyi udvarában.

Gentilis közép-olaszországi nemesi családból származott. Ferencrendi szerzetesként a pápai palota lektora lett, amikor VIII. Bonifác pápa 1298 decemberében a Hegyi Szent Mártonról elnevezett egyház presbiter-bíborosává nevezte ki. Diplomáciai érzéke korán megmutatkozott és a Szentszék bizalmát is hamarosan elnyerte. Ezért a pápa őt küldte Magyarországra a magyar egyház és állam bonyolult viszonyainak, illetve a magyar trónutódlás körül kialakult helyzetnek a rendbetételére.

1308. május 30-án meg is érkezett Pozsonyba. Kétéves szervezőmunka után, 1310. május 2-án írta meg a döntő levelet papírra – Benedek erdélyi püspöknek a Szent Korona visszaszerzése tárgyában –, ami végül meghozta az eredményt. Ennek hatására Kán László 1310. július 1-jén visszaadta az államalapító koronáját és Károly Róbertet legitim magyar királlyá koronázták augusztus 27-én, immár harmadízben.

Sokáig vízjelnélkülinek tartották a levél papírját, csak 2009-es, alapos filigranológiai vizsgálata derítette ki, hogy mégis tartalmaz vízjelet. A közepes méretű szimbólum-vízjel motívuma álló alakú sárkányt ábrázol. A nagy valószínűséggel az itáliai Fabriano papírmalmában készült papíroklevél döntő hatással volt a magyar történelem további alakulása szempontjából, és 1310-ben megkezdődött Magyarországon is a papír használata.

Magyar uralkodók és fejedelmek papíroklevelei, a Magyar Kamarai Levéltár vízjeles okiratai, 18. századi papír- és vízjelritkaságok, a papírmalmokkal kapcsolatos rendeletek és ügyiratok, jellegzetes 19-20. századi vízjelek gyönyörködtetik a látogatókat. A tárlók egy részében térképek mutatják be a magyarországi megyék és a hiteleshelyek papíroklevél kibocsátásának kezdetét a 14. században, az ekkor működő európai papírmalmokat, majd a 16. századból azokat a településeket, ahonnan papír érkezett Magyarországra. Külön térképen tájékozódhatunk az első hazai papírmalmokról, majd századról századra haladva követhetjük nyomon a papírmalmok, papírgyárak alapítását.

A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár