Aranyékszereket találtak a magdeburgi dómban
2010. január 11. 09:43 MTI
Két, több száz éves aranyékszert találtak a német régészek a magdeburgi dómban. Az egyik egy mindössze két centiméteres gyönyörű oroszlánfej, amely feltehetően 800-1000 évvel ezelőtt egy érseki pásztorbot csúcsát díszíthette - ismertette az ásatásokat vezető régész, Rainer Kuhn.
Korábban
A másik aranyék egy 1,9 centiméter átmérőjű gyűrű, mely két, egymás köré csavart aranyszálból áll. Szakértők szerint a gyűrű egykor egy egyházi elöljáró fabotját ékesíthette. A régészek mindkét leletre befalazott sírokban bukkantak, amelyek az 1209 és 1520 között épült gótikus katedrális kereszthajójának keleti részén, a dóm padlója alatt 2,8 méterre feküdtek.
A sírok valószínűleg még a magdeburgi dóm elődjéből, a 10. században emelt és 1207-ben leégett templomból származnak. A három sír közül a középső szinte pontosan az egykori templom főtengelyén fekszik, így kiemelt temetkezőhely lehetett - mutatott rá Kuhn.
A régészek azonban érdekes módon sem sírlapokat, sem csontokat nem találtak. A középkori fakoporsók korát radiokarbonos kormeghatározás segítségével mintegy ezer évre tették. Mindebből arra következtettek, hogy valószínűleg 11. századi magdeburgi érsekek temetkezési helyére bukkantak, akiknek földi maradványait már a 12. században, jóval az 1207-es katasztrófa előtt újratemették.
Ezt támasztja alá az öt-hat ember csontjait tartalmazó tárolóhely is, amelyet a középső sír szélén találtak. A csontokat eredetileg egy faládában temethették újra, miután a sírhelyről kivették őket - vélekedik Kuhn. A főrégész szerint ez a feltételezés egybevág az érsekség krónikájában olvasható feljegyzéssel, miszerint Ruotger magdeburgi érsek (1119-1125) újratemettette hat elődjének földi maradványait a templom középső részén.
A 2010 késő őszéig tartó ásatások célja nem csak a sírok részletes feltárása. A Rainer Kuhn vezette kutatócsapat a templom keresztelőmedence közelében található nyugati végét is szeretné alaposabban feltárni, hogy összehasonlíthassák az itt és a kereszthajó keleti részén alkalmazott építészeti megoldásokat.
A dóm a magdeburgi érsekség katedrálisa volt, a reformáció óta azonban evangélikus templomként működik; a német gótika első jelentős alkotása, I. Ottó német-római császár nyughelye.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap