Angolszász kincset szeretne a Vatikán

2010. január 4. 11:13 MTI

A staffordshire-i kincs a brit földön feltárt angolszász régészeti leletek talán legszebbike, szépsége könnyekre fakasztotta a felfedező archeológust is. Az öröm után azonban az aggodalom is könnyeket csalhat a közép-angliai muzeológusok szemébe: kiderült ugyanis, hogy a Vatikán is igényt tart a páratlan arany- és ezüstkészletre, és miután 1370 év elteltével rábukkantak, a helybélieknek alig néhány hónapjuk maradt a megmentésére.

Korábban

A kincset Terry Herbert fémdetektoros hobbikutató fedezte fel júliusban egy farmom Tramworth városka közelében: 1500, drágakövekkel ékesített arany- és ezüsttárgyból áll. A kutatók azóta azt feltételezik, hogy a 7. században élt keresztény Edwin király elveszett kincse került elő. Edwin i.sz. 616 és 633 között az angolszász Northumbria uralkodója volt, aki meghódította a Mercia néven ismert szomszédos királyság nagy részét is. Annak hajdani területén került elő a ma 3,3 millió font (kb. 1 milliárd forint) értékűre taksált kincs - olvasható a Birmingham News online újságban.

A régészek nem akartak hinni a szemüknek: a több száz, ékkövekkel díszített fegyver és tartozék mellett mintegy 5 kilogramm legfinomabb arany és 2,5 kilogramm ezüst került elő a földből. A Vatikán figyelmét azonban a tárgyak keresztény vonatkozásai keltették fel, akadt ugyanis közöttük egy kereszt és egy bibliai feliratú karkötő is: ennek hírére hívták fel a Vatikánból a midlandi régészeket, jogot formálva a leletre.

A brit archeológusok egyike Deb Klemperer, a Stoke-on-Trent-i kerámiamúzeum régésze, aki jelen volt a kincs feltárásán és ma társaival együtt gyűjtést folytat annak érdekében, hogy a kincset megvásárolhassák és így megtarthassák. Ehhez 3,3 millió fontot kellene összegyűjteniük. A Sunday Mercury című helyi lapnak nyilatkozva elmondta: a Vatikán szerint Edwin király kincséről van szó. "A feltételezések szerint akkor, amikor Edwin felvette a kereszténységet, a pápa küldte neki az értékes gyűjteményt, hogy biztosítsa lojalitását" - mondta a lapnak Deb Klemperer.

A gyűjtemény világszerte nagy feltűnést keltett, amikor szeptemberben kiállították a birminghami múzeum művészeti részlegében. A kincset 65 ezer ember tekintette meg, ez volt a múzeum történetében a legsikeresebb kiállítás. David Symons, a múzeum régészeti részlegének kurátora elmondta: a katolikus egyház kétségkívül jelentős kapcsolatokat ápolt az angolszász Angliával.

"A Római Birodalom összeomlásakor a Britannia fölötti fennhatóság is megszűnt, ekkor különböző germán népek, így angolok és szászok özönlötték el Észak-Európából. Különböző királyságok alakultak ki, köztük Kent és Mercia, és ezek eszeveszetten küzdöttek egymással. Mercia vált Anglia vezető hatalmává, amely a jelek szerint Franciaországon keresztül kapcsolatban állt Nagy Károllyal. Ebben az időben kezdett felülkerekedni a kereszténység a pogány szász világban.

Így például van bizonyíték arra, hogy Kent királya a francia királyi családból való hercegnőt vett el, azaz a szász Angliának már nemzetközi kapcsolatai voltak. Nem valamiféle szakállas barbár horda uralkodott tehát egy szigeten, a dolgok ennél sokkal bonyolultabbak. A kereszténység a kor egyik legfontosabb tényezője volt és a római pápaság hatalmas erőt képviselt. Ezt a latin nyelv használata, az írástudás terjedése és a francia kapcsolatok is bizonyítják" - mondta el Symons.

A kutató szerint a Vatikán akkori tényleges befolyása valószínűsíti, hogy a staffordshire-i leletnek legalább egy része, így az arany a Vatikánból származhatott. Symons elmondta: Stoke város tanácsával közösen 2010-ben elegendő pénzt kívánnak összegyűjteni a kincs megvásárlásához. Ebben az ügyben a helyi régészek számíthatnak a British Múzeum támogatására is.

Túl sok idejük azonban nem maradt erre. Bár az ügyben Stoke és Birmingham városi tanácsa és több érdekelt múzeum is összefogott, alig négy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy előteremtsék a 3,3 millió fontot, ami az online forrás szerint ahhoz szükséges, hogy a kincset a közép-angliai városok múzeumaiban tarthassák.