Látogatható lesz Tito atombunkere

A létesítmény Szarajevótól mintegy 50 kilométerrel nyugatra, a Konjic melletti Prenj (Prednje) hegységben van, s 4,6 milliárd dollárba került. Ezzel Jugoszlávia harmadik legdrágább katonai objektumává vált az ugyancsak boszniai Bihacnál lévő földalatti repülőtér (8,5 milliárd dollár) és a horvátországi Split Lora nevű haditengerészeti támaszpont (5 milliárd dollár) mögött.

A bunker, amely akár egy 25 kilotonnás nukleáris robbanás ellen is védelmet nyújt, 25 ezer négyzetméteren épült, s ebből 6 ezer négyzetméter a lakóterület. Titó tölgy- és dióburkolatú dolgozószobáján kívül jutott hely benne Jugoszlávia first ladyje, Jovanka Broz luxusberendezésű, hatalmas tükör uralta külön szobájának is.

A patkóalakú létesítménybe evakuálták volna súlyos válsághelyzet, nukleáris támadás veszélye esetén a legfelsőbb jugoszláv politikai és katonai vezetést. Ezért a bunkert úgy szerelték fel, hogy ne csak lakóhelyként, hanem legfelsőbb parancsnoki harcálláspontként is használni lehessen. Berendezései megfelelő klimatikus körülményeket biztosítanak: 21-23 Celsius-fokos hőmérsékletet, s 50 és 80 százalék közti páratartalmat.

Azoknak, akik a szarajevói kormánydöntés nyomán turistaként felkeresik a sosem használt luxusmenedéket, lesz mit látniuk. Vadonatújan maradt ugyanis meg, még a Banja Luka-i papírgyárból kikerült vécépapírtekercsek is teljes épségben találhatók a fürdőszobákban, mellékhelyiségekben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”